medium_PICSI-resized.webp

small_PICSI-resized.webp

thumbnail_PICSI-resized.webp

PICSI-resized.webp

<p>A mikro ICSI megékenyítési módszer változata, amelynek során a petesejt termékenyítéséhez csak érett spermiumokat alkalmazunk, ami bizonyított a legfejlettebb kromoszomális anomáliák jelenléte.</p>

PICSI

large_lombikkezelések.webp

medium_lombikkezelések.webp

small_lombikkezelések.webp

thumbnail_lombikkezelések.webp

lombikkezelések.webp

<h1>Eddig is sok meddő pár választott cseh vagy szlovák meddőségi központokat a sikeres fogantatás reményében, a 2021. májusi kormánydöntés óta azonban még inkább megnőtt azok száma, akik külföldi kezelésre vállalkoznak. A 2022. július 1-jén életbe lépett magyar kormánydöntés következtében nagyon sok pár megy külföldi lombikprogramra. Sokan célozzák meg Csehországot és Szlovákiát, ahol megerősített magyar nyelvű jelenléttel várják a pácienseket.</h1><h1>A jogszabályi változás</h1><p><br>2021. május 25-én jelentette be a kormányzat, hogy a demográfiai kihívások miatt állami szerepvállalást igényelnek, így saját kézbe veszik a meddőségi klinikák irányítását. 2021 szeptemberétől nem maradhatott olyan magánintézmény az országban, ahol meddőségi kezeléseket végeznek, a határidő után új kezelést a klinikák már nem vállalhattak, a már megkezdett programot azonban még lehetőségük volt befejezni. Sok külföldi, főként környékbeli országokban található klinika reagált erre megerősített magyar jelenléttel, számítva arra, hogy sokan választják majd a külföldi intézményeket az álmuk teljesítéséhez. Van olyan brno-i klinika, amely azt is vállalta, hogy a magyarországi intézményekből díjmentesen szállítják át pácienseik fagyasztott embrióit és ivarsejtjeit intézményükbe.</p><h2>Folyamatosan nő a magyar páciensek száma</h2><p><br>A cseh és szlovák klinikák pácienseinek 10-15 százaléka magyar volt 2021 augusztusában, a jogszabályi változás miatt pedig további emelkedésre számítanak. A csehországi klinikák eddig is vonzóak voltak azok számára, akiknél petesejtdonációra volt szükség, mert kevésbé szigorúak a feltételek: a donoroknak nem kell közeli hozzátartozónak lennie, valamint pénzbeli fizetséget is kapnak az adományozásért. Átszámítva néhány százezer forintot kapnak, amit a kezelésen részt vevő pár fizet, így jóval több esély nyílik meg az érintettek számára.</p><p>Sok magyar pár választása esik cseh intézményre, itt kifejezetten engedékeny a törvényi környezet. Azonos nemű párok és egyedülálló nők ugyan nem végeztethetnek mesterséges megtermékenyítést, több olyan szolgáltatás is elérhető a cseh központokban, amelyek hazánkban nem, ilyen például a donorpetesejt használata. Továbbá engedélyezett az úgynevezett preimplantációs genetikai szűrés, amelynek lényege, hogy előzetesen genetikai vizsgálatot végeznek az embriókon, kiszűrve az esetleges mutációkat, így csak a teljesen egészséges embriókat ültetik vissza. Ehhez hasonlóan létező lehetőség a béranyaság is. Csehországban közel 40 klinika várja a meddő párokat.</p><p>A még közelebbi Szlovák Köztársaságban nincsenek törvényi korlátozások a lombikkezelésben résztvevők életkorára, a donorprogramok pedig névtelenek. Az összes szokásos lombikkezelést elvégezik, az IVF-t, az IUI-t, a PICSI-t stb., beleértve a donorprogramokat. Az in vitro fertilizáció (IVF) a szervezeten kívüli megtermékenyítést jelenti, amely főként azok számára megoldás, ha zártak vagy hiányoznak a petevezetékek, súlyos mértékű az endometriózis, vagy nagy mértékű a férfi eredetű meddőség. Az intauterint inszemináció (IUI) a petesejt felé haladó spermium útjának megkönnyítését jelenti, az módszer akkor jó megoldás, ha a sikertelenség oka a partner spermájának nem megfelelő minősége, vagy a hölgy rendszertelen ovulációja áll a probléma hátterében. A presected sperm intracytoplasmic sperm injection (PICSI) során pedig egyetlen sperma kerül kiválasztásra, amelyet közvetlenül az érett petesejtbe juttatnak. Többszöri vetélés, alacsony spermiumszám esetén javasolt az alkalmazása.</p><h1>Milyen árkategóriákban mozognak a kezelések?</h1><p><br>Mivel külföldi intézményekről van szó, jellemzően itt nem elérhető a magyarok számára a magyar betegbiztosítás, így a teljes árat kell minden esetben figyelembe venni. Egy általános kivizsgálás ára mindkét fél számára 80-100 euró között mozog, míg a saját petesejttel történő IVF beavatkozás beleértve a konzultációt, a kezelési tervet, a megfigyeléseket, a petesejt leszívását, a spermium előkészítését és a beültetést is – 2500-3000 euró közötti árkategóriában érhető el. Ugyanez az eljárás adományozott petesejtek esetén 4500-5000 euróba kerül az átlagot tekintve. Mivel mindössze néhány napig szükséges személyesen jelen lenni a folyamat során, és a távolság nem nagy, maga az utazás sem jelent terhet és többszöri plusz költséget a leendő szülők számára.</p><p><a href="/arak/1">Összehasonlítom a klinikák árait</a></p><p>&nbsp;</p>

Lombikkezelések Csehországban és Szlovákiában

large_Névtelen terv (3).webp

medium_Névtelen terv (3).webp

small_Névtelen terv (3).webp

thumbnail_Névtelen terv (3).webp

Névtelen terv (3).webp

<h2>Egészséges ikrek születtek harminc éve lefagyasztott embriókból az Egyesült Államokban! Lydia és Timothy Ridgeway a leghosszabb ideig lefagyasztott embriókból jöttek a világra.</h2><p><br>Október végén jött világra Lydia és Timothy Ridgeway, akiket még 1992-ben fagyasztottak le embrióként. Ezzel Rachel és Philip Ridgeway néhány hete született gyerekei lehetnek a leghosszabb ideig lefagyasztott embriókból született kisbabák a világon – írja a CNN.</p><p><i><strong>Szinte felfoghatatlan, hogy ötéves voltam, amikor az ikrek megfogantak – nyilatkozta Philip Ridgeway.</strong></i></p><p>Az embriókat in vitro megtermékenyítéssel (IVF) hozták létre, az apa az 50-es évei elején járt, és egy 34 éves petesejtdonort használtak fel. A megmaradt embriókat 1992. április 22-én fagyasztották le, és közel három évtizeden át tárolták folyékony nitrogénben, 200 fok alatti hőmérsékleten abban a reményben, hogy esetleg egy másik pár felhasználhatja majd őket, aztán a Ridgeway házaspárhoz kerültek.</p><p>Február 28-án olvasztották fel az embriókat, és sajnos az öt közül kettő nem volt életképes (a szakértők szerint körülbelül 80 százalékos a túlélési arány a fagyasztott embriók felolvasztásakor, és az embriótranszferek 25-40 százaléka élveszületéssel jár). A három embrióból úgy volt, hogy csak kettőt használnak fel, mert az orvos azt tanácsolta, hogy a többszörös embrió problémákat okozhat a terhesség során. A három embriót végül március 2-án, 29 évvel és 10 hónappal a lefagyasztásuk után helyezték át Rachelbe, és kettő sikeres volt, ikrek jöttek világra. A családnak egyébként négy másik gyermeke van, egyikük sem IVF-en vagy donoron keresztül fogant.</p><h2>Embriótranszfer adományozott embrióval: szigorú szabályok</h2><p>Az embrió adományozása orvosi eljárás. Amikor a családok IVF-en esnek át, több embriót termelhetnek, mint amennyit felhasználnak. A további embriók lehűtve tartósíthatók jövőbeli felhasználásra, kutatásra vagy éppen képzésre adományozhatóak a reproduktív orvoslás tudományának előmozdítása érdekében, vagy adhatók olyan pároknak, akik gyermeket szeretnének, de eddig nem sikerült nekik.</p><p>Sokan a köznyelvben „embrió örökbefogadásnak” nevezik a folyamatot, de az örökbefogadás és az adományozás nem ugyanaz. Az örökbefogadás élő gyerekekre vonatkozik, egy jogi eljárás, amelynek során szülő-gyermek kapcsolat jön létre.</p><h2>Mikor van rá lehetőség?</h2><p>A férfi és a nő együttes infertilitása, a pár mindkét tagjának súlyos örökíthető genetikai terheltsége, a férfi vagy a nő meddősége és legalább egyoldali genetikai terheltség esetén, ha adományozott petesejttel vagy hímivarsejttel végzett assszisztált reprodukciós eljárások ismételten sikertelennek bizonyultak, akkor is szóba jöhet ez a lehetőség.</p><p>Az embrióik kiválasztásához egy donor adatbázison mennek keresztül a családok, és mint minden más emberi szövetadományozásnál, az embrióknak is meg kell felelniük bizonyos alkalmassági irányelveknek az adományozáshoz:</p><p>• családi felmérés történik<br>• legalább 3 évig házasoknak kell lenniük<br>• a pároknak genetikailag is meg kell felelniük<br>• részt vesznek bizonyos betegségek szűrésén</p><h2>Az embriókat nagyjából korlátlan ideig le lehet fagyasztani!</h2><p>Az úgynevezett kriokonzerválás az embriók és spermium minták megőrzése. Az embriók fagyasztása (vitrifikációját) modern technikával, egy zárt rendszerben történik. Az embriók szinte azonnal fagyasztott állapotba kerülnek az ultragyors fagyasztási technikának köszönve, így sikeresebb lehet a meddőség kezelése, ugyanis friss embriókkal valósul meg a kezelés – olvasható az egyik cseh magánklinika honlapján.</p><p>• Az embrió kora nem befolyásolhatja a gyermek egészségét.&nbsp;<br>• Sokkal fontosabb annak a nőnek a kora, aki az embrióba került petesejtet adományozta.</p><p>„Közel 200 fok alatti hőmérsékleten a biológiai folyamatok lényegében lelassulnak, és így talán nem is számít a különbség aközött, hogy egy hétre, egy hónapra, egy évre, egy évtizedre vagy akár két évtizedre lefagyasztjuk” – mondta dr. Jim Toner atlantai termékenységi szakember. Úgy tűnik, hogy a folyékony nitrogénben tárolt sperma, petesejt vagy embrió soha nem tapasztalja meg az idő múlását.</p><p>&nbsp;</p><figure class="image image_resized" style="width:75%;"><img src="https://lombikkulfoldon.hu/api/uploads/letoeltes_b0b16b23e6.webp" alt="letöltés.webp" srcset="https://lombikkulfoldon.hu/api/uploads/thumbnail_letoeltes_b0b16b23e6.webp 245w,https://lombikkulfoldon.hu/api/uploads/small_letoeltes_b0b16b23e6.webp 500w,https://lombikkulfoldon.hu/api/uploads/medium_letoeltes_b0b16b23e6.webp 750w,https://lombikkulfoldon.hu/api/uploads/large_letoeltes_b0b16b23e6.webp 1000w," sizes="100vw"></figure><figure class="image image_resized" style="width:75%;"><img src="https://lombikkulfoldon.hu/api/uploads/image001_11zon_a63a759595.webp" alt="image001_11zon.webp" srcset="https://lombikkulfoldon.hu/api/uploads/thumbnail_image001_11zon_a63a759595.webp 245w,https://lombikkulfoldon.hu/api/uploads/small_image001_11zon_a63a759595.webp 500w,https://lombikkulfoldon.hu/api/uploads/medium_image001_11zon_a63a759595.webp 750w," sizes="100vw"></figure><hr><p>A képek forrásai: CNN és a Reprofit hivatalos honlapja</p>

Meddig tárolható az embrió? 

large_meddőségi-beavatkozások.webp

medium_meddőségi-beavatkozások.webp

small_meddőségi-beavatkozások.webp

thumbnail_meddőségi-beavatkozások.webp

meddőségi-beavatkozások.webp

<h2>2022 nyarától kizárólag állami meddőségi klinikákon kezelhetőek az erre jogosult nők hazánkban, ezt azt jelenti, hogy magán intézményekben meddőségi kivizsgálásokra továbbra is van lehetőség, de ezeken a helyeken nincsenek meddőségi beavatkozások.</h2><p><br>A meddőség kezelésének módszerei közül, amennyiben nem lehetséges a terápiás vagy sebészeti megoldás, bizonyos esetekben és körültekintő vizsgálatok után csak az asszisztált reprodukciós technikák vezetnek eredményre. Jelenleg öt beavatkozást támogatnak a meddő pároknak hazánkban, egy gyermek születését követően pedig további négyet, 45 éves korig. A gyógyszertámogatás 90 százalékos.</p><h1>Fontos orvosi vizsgálatok a beavatkozások előtt:</h1><p>• a meddőség tényének és okának megállapításához szükséges orvosi vizsgálat,<br>• az ivarsejtek adományozását megelőző, a donor egészségi állapotának és genetikai alkalmasságának megállapítását célzó vizsgálatok,&nbsp;<br>• a tárolt ivarsejtek tárolás és felhasználás előtti vizsgálata,&nbsp;<br>• az embrióadományozást megelőző – a recipiensre és az embrióra vonatkozó – vizsgálatok,<br>• az ivarszervek reprodukciós funkcióját javító kezelések,<br>• a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer.</p><h1>Miként csoportosítjuk a beavatkozásokat?</h1><p>Megkülönböztetjük az eljárás módja szerint az anyaméhen belüli, valamint a mesterséges körülmények között zajló művi megtermékenyítési folyamatokat.</p><p>- Méhen belüli beavatkozás: inszemináció:<br>Ez egy asszisztált reprodukciós eljárás, amely a mesterséges megtermékenyítési módok közül a legkíméletesebb.</p><p>- Testen kívüli eljárások: IVF, ICSI, AHA:<br>A testen kívül végzett beavatkozásokat az embriók osztódásának fázisáig mesterséges körülmények között hajtják végre. Az anyatesten kívüli művi megtermékenyítés az IVF, hétköznapi nevén lombikbébi-eljárás.</p><h1>Asszisztált reprodukciós (mesterséges megtermékenyítés) beavatkozások</h1><p>A reprodukciós eljárás elvégzésére irányuló szakorvosi javaslatot a szülész-nőgyógyász szakorvos készíti az andrológus véleményének figyelembevételével.</p><p><strong>1. In vitro fertilizáció és embriótranszfer, az embriók beültetése a méhbe (IVF-ET):&nbsp;</strong> az igazoltan mindkét oldalt lezárt vagy hiányzó petevezeték, nem korrigálható petevezeték károsodás, a petevezeték működésének zavarával társult endometriózis, immunológiai eredetű vagy ismeretlen eredetű meddőség, andrológiai eredetű meddőség esetén jöhet szóba.</p><p><strong>2. In vitro fertilizáció és embriótranszfer (adományozott vagy saját célra lefagyasztott spermiummal):</strong> &nbsp;a fenti eltéréseken, betegségeken kívül OTA-szindróma, nem korrigálható ejakulációzavar, herék veleszületett vagy szerzett hiánya, herék atrophiája, a hímivarsejtek mutációs elváltozásának lehetősége (pl. kemo- vagy sugárterápia következtében), valamint súlyos örökletes megbetegedés átörökítésének lehetősége, saját hímivarsejttel végzett többszöri sikertelen ICSI (MESA, TESA), Rh-negatív vércsoportú izoimmunizált nőbeteg esetében végezhető.</p><p><strong>3. In vitro fertilizáció és embriótranszfer adományozott vagy saját célra lefagyasztott női ivarsejttel:</strong></p><p><strong>- Adományozott női ivarsejttel:</strong> a petefészekműködés hiánya (korai petefészek kimerülés, rezisztens petefészek tünetegyüttes, kemo- vagy sugárterápia) következtében kialakult korai menopauza, a petefészek szerzett hiánya, súlyos örökletes megbetegedés átvitelének lehetősége, többszöri sikertelen IVF-ET vagy ICSI kezelés, előrehaladott életkor esetén.</p><p><strong>- Saját célra lefagyasztott női ivarsejttel: </strong>egyebek mellett veszélyes, fokozottan veszélyes vagy egészségkárosító munkakörben foglalkoztatott személynél, ha az ebből eredő sérülés, egészségromlás a termékenységet károsította.</p><p><strong>4. Embriótranszfer adományozott embrióval: </strong>a férfi és a nő együttes infertilitása, a pár mindkét tagjának súlyos örökíthető genetikai terheltsége, a férfi vagy a nő meddősége és legalább egyoldali genetikai terheltség esetén, ha adományozott petesejttel vagy hímivarsejttel végzett assszisztált reprodukciós eljárások ismételten sikertelennek bizonyultak, akkor is szóba jöhet ez a lehetőség.</p><p><strong>5. Intracitoplazmatikus spermium injektálás (ICSI):</strong> a kiválasztott spermát közvetlenül az érett petesejtbe juttatják, súlyos andrológiai eredetű meddőség esetén, a választott típus az andrológus véleményének megfelelően történik; ha a hímivarsejtek előkészítés utáni száma nem éri el az 500 000-et, illetve korábbi két sikertelen IVF-ET beavatkozás esetén. Az ICSI módszer változata a PICSI, ekkor a petesejt megtermékenyítéséhez csak érett spermiumokat használnak.</p><p><strong>6. Intracitoplazmatikus spermium injektálás és mikrosebészeti mellékherei sperma aspiráció (ICSI-MESA):</strong> egyebek mellett eredménytelen rekonstrukciós műtétek, &nbsp;Young-szindróma, mindkét oldali ejakulációs csatorna szintjében fennálló elzáródás, az ejakuláció hiánya gerincvelő-sérülés miatt, szexuális funkciózavar egyes esetei esetében.</p><p><strong>7. Intracitoplazmatikus spermium injektálás és herei sperma extrakció (ICSI-TESA):</strong> a MESA elvégzését lehetetlenné tevő hegesedés, IVF kezelés során jelentkező maszturbációs problémák bizonyos eseteiben jöhet szóba.</p><p><strong>8. Asszisztált hatching (AH):&nbsp;</strong> 35 évnél idősebb életkorban, magas alap szérum FSH értéknél, korábban több sikertelen embriótranszferrel végződött kezeléskor.</p><p><strong>9. In vitro fertilizáció embriófagyasztással:</strong> petefészek túlstimulációs szindróma veszélye esetén a petesejtek leszívását és megtermékenyítését követően, preimplantációs diagnoszikai eljárás kapcsán az eredmény megérkezéséig, illetve az egészséges embriók kiválasztásáig, amennyiben a visszaültetett embriók befogadására alkalmatlan a méhnyálkahártya, petesejtleszívást követően az embriók visszaültetését lehetetlenné tevő körülménynél, például vérzésnél.</p><p><strong>10. Mesterséges ondóbevitel:</strong></p><p><strong>- Az Artificialis inseminatio (AI):</strong> a legegyszerűbben kivitelezhető eljárás, a megtermékenyítés a férfi ivarsejtjével az anya testén belül valósul meg.</p><p><strong>- A férj vagy élettárs hímivarsejtjeivel (AIH) vagy (AIP): </strong>a nő ovulációs időszakában a hímivarsejtet a petevezetékbe helyezik, hogy így segítsék a petesejt megtermékenyülését; a hüvelybe történő ejakuláció képtelensége esetén, illetve az alábbi értékeket figyelve: kóros spermiogram, kevesebb mint l0 millió/ml, kevesebb mint 30 százalék jól mozgó spermium, kevesebb mint 30 százalék normális morfológiáju spermium, az ejakulátum mennyisége kevesebb mint l ml, az ejakulátum kifejezetten fokozott viszkozitása, illetve immunológiai eredetű meddőség, ismeretlen eredetű meddőség fennállásakor.</p><p><strong>- Idegen férfi hímivarsejtjeivel (AID):</strong> &nbsp;nem korrigálható ejakulációzavar, herék veleszületett vagy szerzett hiánya, herék atrophiája, a hímivarsejtek mutációs elváltozásának lehetősége (pl. kemo- vagy sugárterápia következtében), súlyos örökletes megbetegedés átörökítésének lehetősége, saját hímivarsejtekkel végzett többszöri sikertelen ICSI (MESA, TESA).<br>&nbsp;</p>

Milyen meddőségi beavatkozásokra számíthat?

large_ivf1.jpg

medium_ivf1.jpg

small_ivf1.jpg

thumbnail_ivf1.jpg

ivf1.jpg

<h2>Miután a meddő pár tagjainál elvégezték a megfelelő vizsgálatokat, a meddőségi szakember az elváltozás, illetve a felmerülő probléma jellege alapján kiválasztja a megfelelő asszisztált reprodukciós technikát: az inszeminációt vagy a lombikprogramot.</h2><p>A leggyakoribb asszisztált reprodukciós technika az inszemináció és a lombikprogram. Az inszeminációnál a petesejt megtermékenyítése a méhen belül zajlik, a lombikprogram (klasszikus művi megtermékenyítés, IVF) esetében, ahogyan a nevéből is látszik, méhen kívül, laborkörülmények között.</p><h2>IVF: többhetes módszer</h2><p>A módszer körülbelül egy 5 hetes folyamatot vesz igénybe a peteéréstől a megtermékenyítésen át az embriók beültetéséig. Az asszisztált reprodukciós kezelés egy konzultációval kezdődik, amelynek során részletesen elemzik a pár reprodukciós képességeit és a korábbi kezelések történetét, ekkor döntenek a megfelelő eljárásról, figyelembe véve nagyon sok szempontot.</p><ol><li>Stimuláció: az a cél, hogy minél több érett petesejt álljon rendelkezésre a leszívás előtt, ezért hormontartalmú készítményekkel arra ösztönzik a petefészket, hogy több tüsző kezdjen fejlődni. A ciklus 2-3. napján indul a hormoninjekciók beadása, ezt követően pedig kétnaponta ellenőrzik a fejlődő tüszők számát.</li><li>A tüsző- vagy petesejtleszívás: az ultrahangfejre egy tűt helyezve leszívják a tüszőfolyadékot, majd ebből nyerik ki a petesejteket, amelyeket ezután egy különleges tápoldatban tárolnak, biztosítva ezzel az anyaméhben lévő körülményeket.</li><li>A megtermékenyítés: a leszívást követő 4-5 óra elteltével az előre bekészített spermiumokkal végbemehet a mesterséges megtermékenyítés. Amennyiben megfelelő számú és minőségű hímivarsejt áll rendelkezésre, akkor a hímivarsejteket a petesejt mellé engedik és lezajlik a megtermékenyítés. Amennyiben csak egy hímivarsejt áll rendelkezésre, az úgynevezett<a href="https://lombikkulfoldon.hu/cikkek/milyen-meddosegi-beavatkozasokra-szamithat"> ICSI</a> eljárást alkalmazzák.</li><li>Az embriótenyésztés: miután megteremtik a természetes anyai közeget, kiválasztják, hogy mely embriók a legalkalmasabbak a visszaültetésre. Az első 16-18 óra után lezajlik a megtermékenyülés, majd 26-28 órát követően az első sejtosztódás. A tenyésztés folyamata maximum öt napig tart.</li><li>Az embrió beültetése: a kiválasztott embriót vagy embriókat bejuttatják a méhbe. Ez a beavatkozás fájdalommentes és a páciens már aznap távozhat a kórházból. Amennyiben maradtak szabályosan fejlődő embriók, amelyeket nem ültettek be, azok lefagyaszthatóak és tárolhatóak, majd felhasználhatóak.</li></ol><p>Ezután következik egy 2 hetes várakozási idő, majd a terhességi teszt, amelyre minden meddő pár vár.</p><p>A lombikbébiprogramban részt venni hatalmas vállalás mind testi, mind lelki értelemben. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a meddő pár minél alaposabban tájékozódjon, mielőtt a kezelés mellett dönt.</p>

A lombikprogram menete

large_meddo2.webp

medium_meddo2.webp

small_meddo2.webp

thumbnail_meddo2.webp

meddo2.webp

<h2>Az asszisztált reprodukciós eljárások során alkalmazott hormonkezelések testi változásokat és lelki problémákat is okozhatnak. A kezelések, orvosi beavatkozások fájdalommal, kellemetlenségekkel járhatnak, mindenki másképpen viseli a megterhelést. Erről is beszélni kell.</h2><h2><br>Hormonok hatásai</h2><p>Több lombikprogramos internetes csoportban, fórumban olvashatunk arról, hogy a kezelések egyik leggyakoribb mellékhatása a peteérést stimuláló hormonok okozta megterhelés. Volt aki fáradtságról és hangulatingadozásról panaszkodott, más felpuffadt, akadt olyan is, aki kék-fekete foltokkal élt hetekig a tűszúrás miatt. Ezeken kívül ott van a lelki megterhelés, az aggodalom, hogy sikerül-e teherbe esnie a hölgynek, sikeres lesz-e a kezelés. A párok egy része sajnos éppen a lelki megterhelés miatt szakítják meg a programot, kijelenthetjük azt, feladják.</p><p>Szerencsére segítséggel enyhíteni vagy semlegesíteni lehet a testi és lelki mellékhatásokat. Amennyiben pszichés támogatást kap a pár a lombikprogram előtt vagy alatt, bizonyos módszerekkel csökkenteni tudják a fájdalomérzetet vagy a rossz közérzetet, emellett segíthetnek abban is a szakemberek, hogy hatékonyan és eredményesen vigyék végig a programot.</p><h2>Lábfájdalom, mélyvénás trombózis</h2><p>Az egyik internetes fórumba beírt nő a kezelés után pár órával lábfájdalomra panaszkodott, ezért vizsgálatra küldték, ahol kiderült, hogy hajlamos a trombózisra. A több, jó minőségű petesejt termelődéséhez alkalmazott hormonpótlás megemelheti a mélyvénás trombózis kockázatát. Egy svéd vizsgálatban 1000 lombikprogramban átesett nőnél több mint 4 esetben alakultak ki vérrögök, ez leginkább az első három hónapban volt a legjellemzőbb, azoknál, akiknél természetes úton sikerült a teherbeesés, inkább a szülés után lépett fel a probléma. A megoldás a trombózisrizikó felmérése, amellyel elkerülhető a vérrögképződés és a tüdőembólia.</p><h2>Hiperstimuláció</h2><p>Az asszisztált reprodukciós eljárásoknál használt gyógyszeres kezelés következtében felléphet a petefészek-hiperstimulációs szindróma (OHSS). A stimuláció során nem csupán egy tüsző, illetve egy petesejt érik meg, ahogyan a normál ciklusban, hanem több. Az enyhe hiperstimulációnál hasfeszülés, diszkomfortérzet alakulhat ki, középsúlyos esetben hasűri folyadék jelenhet meg, de ez ritkán fordul elő. A hiperstimuláció súlyos formájában a mellkasban is folyadék gyülemlik fel, ennek következtében pedig besűrűsödik a vér, elindulhat a vese- és májfunkciók romlása. Akár végzetes következményekkel is járhat a hiperstimulációs szindróma, ezért nagyon fontos elkerülni ezeket az eseteket időben alkalmazott terápiával.</p><h2>Nagyobb a kockázat az emlőrákra?</h2><p>A meddőség esetén végzett kezelést nagyjából 24 éves korban kezdett nőknél 1,5-ször nagyobb volt a valószínűsége az emlőrák kialakulásának, mint az azonos korú, de kezelésben nem részesült nőknél – derül ki a Fertility and Sterility című folyóiratban közölt tanulmányból. A kutatás 21 ezer nő bevonásával készült, őket átlagosan 16 éven keresztül követtek nyomon: 7381-en estek át lombik kezelésen és 384 nőnél alakult ki emlőrák. Az is kiderült, hogy a lombik kezelésben részesülők esetében nagyobb a valószínűsége a későbbi életkorban való szülésnek, ami önmagában növeli az emlőrák kockázatát.</p><h2>Ikerterhesség</h2><p>A lombikprogram kapcsán igen gyakran emlegetnek még egy momentumot: az ikerterhességet, amely orvosi értelemben kóros állapotnak számít. Éppen ezért amikor kiderül, hogy ikrei lesznek a nőnek, fokozottan figyelik a hölgy egészségi állapotát, nyomon követik a babák fejlődését, és odafigyelnek a koraszülés jeleire.</p><h2>Hatással lehet a babára?</h2><p>A meddőségi kezelések összességében nem befolyásolják a gyermek későbbi egészségi állapotát, új-zélandi kutatók azonban rávilágítottak arra, hogy a csecsemők testmagassága elmaradhat a természetes úton fogant babákétól.</p><p>A meddőségi kezelések millióknak adnak reményt, hogy szülőkké válhassanak. Éppen ezért nagyon fontosak az esetleges későbbi hatások, mellékhatások, kockázatok felmérését célzó kutatások, hiszen az a cél, hogy minden lombikprogram kevesebb kockázattal és mellékhatással járjon.</p>

Lombikprogram: a kezelések mellékhatásai

large_lombik-munka.webp

medium_lombik-munka.webp

small_lombik-munka.webp

thumbnail_lombik-munka.webp

lombik-munka.webp

<h2>Amennyiben a munkavállaló lombikprogramba kerül, mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, azaz nem kell szabadságot kivennie a kezelés idejére, ez igazolt távollétnek minősül. Ehhez azonban az kell, hogy időben tájékoztassa a munkáltatót, és átadja számára az erről szóló klinikai igazolást. Fontos, hogy kizárólag az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő tényleges kezelés, vizsgálat, beavatkozás időtartamára vonatkozik a távollét.</h2><h2>Mikor jár a távollét?</h2><ul style="list-style-type:disc;"><li>Lombikbébi programban való részvétel esetében, minden hivatalos orvosi kezelés ide tartozik, ami a baba megérkezését segíti.</li><li>A véradáshoz szükséges, legalább 4 óra időtartam.</li><li>A szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikrek esetén kétszer 2 óra baba-mama idő jár. Ezután a 9. hónap végéig naponta 1, ikrek esetén naponta 2 óra.</li></ul><p>Tisztázni kell azt is, hogy mi számít a jogszabály szerint reprodukciós eljárásnak: ilyennek tekinthető a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel, az ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, az embrióadományozással végzett embrióbeültetés, a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer.</p><h2>Felmondhat-e a munkaadó?</h2><p>A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a nő munkaviszonyát az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt – olvasható a Munka törvénykönyvében. Amennyiben felmondást kap, akkor védelemre hivatkozhat. Ha munkavállaló nem nyújt pontos tájékoztatást az eljárásról vagy titkolja azt, úgy a védelemre nem hivatkozhat. A védelem minden, megszűnt kezelést követő újbóli kezeléstől kezdődően megilleti a munkavállalót.</p><p>„Az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés – de legkésőbb annak megkezdésétől számított 6 hónap időtartam – alatti felmondási védettség úgy értelmezendő, hogy az esetlegesen sikertelenül befejeződött kezelés után e védettség megszűnik, de ezen okból az újabb emberi reprodukciós eljárással ismételten elkezdődik a munkáltatói felmondás tilalmának időtartama.” (13/2018. számú munkaügyi elvi határozat)</p><h2>Vonatkozó jogszabályok</h2><p>Védelmek és kedvezmények: Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. I. törvény (Mt.) 65. § (1) bek. e) pontja<br>Az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolása: 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet<br>A reprodukciós eljárásról: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 166. § rendelkezése<br>Távolléti díjról: Mt. 146. § (3)<br>Védelem időtartamáról: Mt. 65. § (1) bek. e) pontja, 13/2018. számú munkaügyi elvi határozat</p>

Lombikprogram és munkajog

large_meddo1.webp

medium_meddo1.webp

small_meddo1.webp

thumbnail_meddo1.webp

meddo1.webp

<h2>A párok körülbelül 15-20 százaléka küzd valamilyen meddőségi problémával, szerencsére orvosi segítséggel jelentős arányban létrejöhet a terhesség. Számos kérdés felmerül a lombikprogram előtt álló párban, ezeket és a válaszokat szedtük egy csokorba.</h2><h2><br>1. Milyen szabályok érvényesek külföldön?</h2><p>A művi megtermékenyítés törvényi korlátai és korlátozásai Csehországban: az embrió transzfer napján a nő életkora nem haladhatja meg a 48 évet (+ 364 napot). A művi megtermékenyítésre kizárólag terméketlen pár esetében kerülhet sor, tagjainak különböző neműeknek kell lenniük.<br>Fontos szabály, hogy a művi megtermékenyítés nem alkalmazható nem kiválasztására. Szlovákiában, a magyarországi rendelkezésekkel ellentétben lehetővé válik, hogy a meddőségi központokban 45 év feletti páciensek is lombik eljárásban vegyenek részt.</p><h2>2. Mit vigyek magammal az első konzultációra?</h2><p>Az előző vizsgálatok eredményeit mindenképpen hozza magával, akár partnere vagy ön esett át valamilyen szűrésen, vagy ha valamilyen kezelésben részesül, például endokrinológus, hematológus, diabetológus kezeli, akkor annak is hozza el a szükséges dokumentumait, amennyiben vizsgálták önnél a petevezetékek átjárhatóságát, fontosak lehetnek a beavatkozások eredményei is. Amennyiben szükséges, minden fontos vizsgálatot elvégeznek a meddőségi központban.</p><h2>3. Milyen szakterületeket érint a meddőségi kivizsgálás?</h2><p>Minden egy részletes anamnézis felvételével kezdődik, ezáltal számos információt kap a szakorvos a pár mindkét tagjáról, ezután következnek a szükséges és ajánlott szűrések.</p><ul style="list-style-type:disc;"><li>nőgyógyászat</li><li>a férfi esetében fontos az andrológia</li><li>endokrinológia</li><li>hematológia</li><li>immunológia</li><li>radiológia</li><li>labordiagnosztika</li></ul><h2>4. Milyen vizsgálatokra számíthatunk?</h2><p>Egy sor vizsgálat vár a <a href="https://lombikkulfoldon.hu/cikkek/genetikai-vizsgalatok-a-sikeres-lombikprogram-erdekeben">lombikprogramot</a> tervező párokra: nőgyógyászati diagnosztika, endokrinológiai, andrológiai szűrések, immunológiai kivizsgálás, genetikai eljárások. A meddőség komplex probléma, mindkét félt érintheti, így maga az eljárás diagnosztikája is átfogó.</p><ul style="list-style-type:disc;"><li>A meddőség tényének és okának megállapításához szükséges orvosi vizsgálat,</li><li>az ivarsejtek adományozását megelőző, a donor egészségi állapotának és genetikai alkalmasságának megállapítását célzó vizsgálatok,&nbsp;</li><li>a tárolt ivarsejtek tárolás és felhasználás előtti vizsgálata,&nbsp;</li><li>az embrióadományozást megelőző – a recipiensre és az embrióra vonatkozó – vizsgálatok,</li><li>az ivarszervek reprodukciós funkcióját javító kezelések,</li><li>a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer.</li></ul><h2>5. Mikor várható eredmény?</h2><p>Általában egy héten belül készen vannak a vizsgálati leletek, az orvos az eredmények alapján meghatározza a kezelési tervet és a további eljárást részletesen ismerteti a betegekkel. Szükség esetén további speciális laboratóriumi és egyéb vizsgálatok jöhetnek szóba (laparoszkópia, petevezeték átjárhatósági kontraszt ultrahang, urológiai-andrológiai, immunológiai és genetikai vizsgálatok).</p><h2>6. 40 év felett is van remény?</h2><p>Az elmúlt 10 évben háromszorosára nőtt a meddőségi problémák miatt orvoshoz forduló 40 év feletti hölgyek aránya, pedig az életkornak döntő jelentősége van az asszisztált reprodukció során. Egy nőnek 35 évesen a petesejtjeinek genetikailag már csak a fele egészséges, 40 évesen pedig tízből csupán három, <a href="https://lombikkulfoldon.hu/cikkek/lombik-45-felett">45 év felett</a> már csak elvétve találni egy-egy egészséges petesejtet. A 40-45 évnél idősebb nőknél javasolják a klinikák a mammográfiai kivizsgálást, szükség lehet STD tesztekre, spermiogram kivizsgálási eredményre, és a nőgyógyász javaslatát is kérhetik, hogy lehetséges a terhesség. Szerencsére a korszerű meddőségi eljárások reményt adnak a gyermektelen pároknak, de nem szabad elfelejteni, hogy ezek a módszerek is a meglévő ivarsejtjeikre épülnek. Sok 40 év feletti nő küzd hasonló problémával, köztük nagyon sok híresség is. Ne érezzen dühöt vagy szégyent, nem számít, mások mit gondolnak, nem szabad sosem feladni a célt.</p><h2>7. Milyen kezelési módszerek javasolhatóak?</h2><p>A vizsgálati eredmények alapján a legmegfelelőbb, a jelenlegi egészségügyi állapotnak a legjobb kezelést ajánlja fel az orvos, akivel minden kérdést, felmerülő problémát megbeszélhetünk.</p><p>A leggyakoribb kezelési módszerek:</p><ul style="list-style-type:disc;"><li>Petefészkek stimuláció,</li><li>IUI – méhen belüli megtermékenyítés,</li><li>IVF – in vitro megtermékenyítés, minimális hormonális stimulációval, adományozott petesejttel,</li><li>KET – embriótranszfer saját embrióval vagy adományozott embrióval.</li><li>Asszisztált hatching,</li></ul><h2>8. Milyen gyógyszert kell szednem a stimuláció alatt?</h2><p>Szükség lehet anti-ösztrogénekre, amelyeket a menstruációs ciklus 3-ik napjától a 7-ik napjáig kell szedni. Az egész ciklust monitorozni kell ultrahanggal.</p><h2>9. Kinek ajánlott az IVF?</h2><p>Az úgynevezett lombikprogramban csak olyan házaspárok kezelhetőek, akiknél a terhesség más módszerekkel nem hozható létre. Ennek megállapításához legalább két egymástól független, a meddőség tényének és okának megállapításához szükséges orvosi vizsgálatokon alapuló szakorvosi szakvélemény szükséges, amely alátámasztja, hogy a fennálló egészségi okok következtében a kapcsolatból természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat, ilyen lehet:</p><ul style="list-style-type:disc;"><li>A petevezeték átjárhatóságának problémája merül fel,&nbsp;</li><li>a diagnózis endometriózis,&nbsp;</li><li>nem megfelelő a petesejt kiszabadulása (ovuláció),&nbsp;</li><li>nem volt eredményes az anti-ösztrogén alkalmazása,&nbsp;</li><li>a férfi sterilitás jelentős faktora áll fenn,&nbsp;</li><li>immunológiai meddőség található valamelyik félnél,&nbsp;</li><li>előfordulhat az is, hogy több éve igyekeznek gyermekvállalásra és nem ismert a meddőség oka.</li></ul><p>A programba megfelelően kivizsgált házaspárok jelentkezhetnek.</p><h2>10. Hányszor próbálkozhatunk?</h2><p>A mesterséges megtermékenyítési ciklusok száma nincs korlátozva. Többszöri sikertelen eljárás esetén van lehetőség alternatív megoldásokra, például adományozott petesejt vagy adományozott spermium segíthet a párnak. A donációs eljárások a törvények értelmében anonim módon történnek.</p><p>A petesejt donációs eljárás során a megtermékenyítés az édesapa spermiumával történik, a beültetés és az azt követő hormonpótlás pedig az IVF eljárásoknál szokásos módon zajlik.Fontos szabály, hogy az adományozott spermiumokat nem lehet felhasználni olyan nő megtermékenyítésére, akinek nincs partnere.</p>

Lombikprogrammal kapcsolatos leggyakoribb kérdések

large_lombik-dieta.webp

medium_lombik-dieta.webp

small_lombik-dieta.webp

thumbnail_lombik-dieta.webp

lombik-dieta.webp

<h2>A lombikprogram időszaka előtt megváltoztatott életmód vagy étrend a javuló hormonális környezetben pozitívan befolyásolhatja a petesejt minőségét, ezáltal az IVF beavatkozások sikeressége is jelentősen növekedhet. Lényeges, hogy olyan ételekből, italokból válasszunk, amelyek megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagokkal, így szénhidrátokkal, fehérjékkel, zsírokkal, rostokkal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal látják el a szervezetet.</h2><h2>Javítani a petesejt minőségén!</h2><p>Az étrendünk, az életmódbeli döntéseink és az étrend-kiegészítés egyaránt segíthet a petesejt minőségének javításában. Egy petesejt érése nagyjából 90 napot vesz igénybe, ezután kerül a petevezetékbe ovuláció során, ezért fontos, hogy legalább 3-4 hónappal a lombikprogram előtt induljon el az étrend- és életmódbeli változtatás. Minden esetben avassuk be orvosunkat.</p><h2>Étrendi, életmódbeli tippek!</h2><ul style="list-style-type:disc;"><li>Iktassuk ki az alkoholt, a koffeint és a dohányzást.</li><li>Aludjunk napi 7-8 órát.</li><li>Kerüljük el vagy kezeljük jól a stresszt!</li><li>Legyünk fizikailag aktívak, hetente szervezzünk mérsékelt intenzitású mozgást (pl. úszás, biciklizés, séta, vízi aerobik).&nbsp;</li><li>Növényi fehérjékben, telítetlen zsírokban, zöldségekben, gyümölcsökben és teljes kiőrlésű gabonákban gazdag termékenységi étrendet kövessük, ha ebben az orvosunk is beleegyezik.</li><li>Inkább a fehér húsokat vagy halakat válasszuk, és iktassunk be hüvelyes növényeket is az étrendbe, tele vannak fehérjével, rostforrásnak is kiválóak.&nbsp;</li><li>Fontos, hogy rendben legyen az elfogyasztott kalória mennyisége, ezek ne üres kalóriák legyenek!&nbsp;</li><li>Kerüljük el vagy legalább csökkentsük le a boltokban kapható üdítők, nassolni valók, szószok, készételek mennyiségét.</li><li>Nem csak a vércukor- és inzulinszintünknek teszünk jót azzal, hogy kiegyensúlyozottan étkezünk, elkerülhetjük a falási rohamokat, valamint megüzenjük a szervezetünknek, hogy nyugodtan felgyorsíthatja az anyagcserét, elengedheti a túlzott tartalékokat.</li></ul><p>Étrend-kiegészítés területén a legalapvetőbb elvárás, hogy kellően komplex, minden szükséges vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet tartalmazzon az adott készítmény.</p><p>Ezek támogathatják a petesejtek egészségét:</p><ul style="list-style-type:disc;"><li>Q10 koenzim,&nbsp;<br>Omega-3 zsírsavak,<br>alfa-liponsav,&nbsp;<br>mio-inozitol,<br>N-acetil-cisztein</li></ul><h2>A férfi táplálkozása és életmódja is fontos!</h2><p>Sokat segíthet a spermakép (spermiumok számának és minőségének) javítása érdekében a férfi táplálkozása. A stressz, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túlsúly, a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás negatívan befolyásolhatja a spermaképet. A cink, szelén, C-, D- és E-vitamin, a Q10 koenzim javíthatja a spermaképet.</p>

Diéta lombikprogram alatt: mit ehetünk, mit kerüljünk el?

large_sikertelenlombik.webp

medium_sikertelenlombik.webp

small_sikertelenlombik.webp

thumbnail_sikertelenlombik.webp

sikertelenlombik.webp

<h2>A sikertelen teherbeesés leggyakoribb okai között említhetjük a hormonrendszer, a pajzsmirigyhormonok, illetve az immunrendszer működési zavarait, illetve előfordulhat, hogy elzáródott a petevezeték vagy a herecsatorna, illetve gondot okozhat az is, hogy az embrió nem tud megtapadni a méhüregben a méh valamilyen fejlődési rendellenessége miatt.</h2><p>Minden ötödik pár küzd meddőségi problémával, a gyermektelenség oka hasonló arányban (40-40 százalék) származhat a férfi és a nő irányából, 20 százalékban pedig mindkét fél esetében szükséges kutakodni. A terméketlenségnek lehet szervi oka, így a nőknél egyebek mellett a petevezeték elzáródása, a peteérés, a méhüreg rendellenessége, illetve hormonális problémák merülhetnek fel, valamint szerzett meddőség is állhat a háttérben: a civilizációs ártalmak közé sorolhatóak a káros környezeti hatások, a nem megfelelő étkezés, az autoimmun megbetegedések, a pajzsmirigyműködést és a szénhidrátháztartást érintő zavarok.</p><h2>A petesejtek minőségének fontos jelzője az életkor!</h2><p>A petesejt minőségnek fontos szerepe van abban, hogy teherbe essen a nő. Az életkorral azonban növekszik a kromoszóma-rendellenességek kockázata, a petefészekben lévő petesejtek minősége leromlik, genetikailag már nem egészségesek. A legtöbb nőnek 40 éves korára közel 5000 petesejtje marad, és sajnos az endometriózis, a petevezeték-elzáródás, a korábbi petefészekműtét, illetve a kismedencei fertőzés vagy valamilyen autoimmun betegség és a genetikai rendellenesség, de akár a dohányzás tovább rontja az esélyeket.</p><p>Fontos különbség, hogy a férfiak hímivarsejtjei folyamatosan termelődnek akár egész életük során, a nők petesejteinek száma azonban évről-évre csökken. Egy nőnek 30 éves koráig 10-ből 7-8 egészséges petesejtje van, 35 évesen a petesejtjeinek már csak a fele egészséges, 40 évesen tízből csupán három, 45 év felett pedig már csak elvétve találni ép petesejtet.</p><h2>A férfisterilitás sokkal gyakoribb, mint gondolták!</h2><p>A férfiak spermiumának minőségét és mennyiségét vizsgáló tanulmányokból kiderült: négy évtizedes időszak (1973–2011) alatt a férfiak spermaszáma átlagosan mintegy 60%-kal csökkent a fejlett országokban. Ennek hátterében főként civilizációs és környezeti hatások találhatóak. Elsődleges meddőségnél az ivarsejtek hiánya, rossz minősége, a herecsatorna-elzáródás, különféle genetikai és hormonális problémák is jelenthetnek problémát a férfiak esetében.</p><h2>Meddőség: mi lehet a megoldás?</h2><p>Egy párnak általában 1 év sikertelen próbálkozás után orvosi segítséget kell kérnie a teherbe eséshez. Fontos mindkét fél esetében elvégezni a megfelelő vizsgálatokat, majd a meddőségi szakember, közreműködve a párral, megfelelő asszisztált reprodukciós technikát választ: inszeminációt vagy lombikprogramot.</p><h2>A lombikprogram sikeressége is életkorfüggő!</h2><p>30 éves kor körül a saját petesejttel történő megtermékenyítés még az esetek felében sikeres, átlagosan 2-3 lombikkezelés szükséges a várt eredmény eléréséhez, 40 évesen az esetek negyedében beszélhetünk sikerről, 45 éves kor felett pedig nagyon fontos mérlegelni és konzultálni orvosunkkal, hogy belevágjunk-e a programba.</p>

A sikertelen lombikprogram jelei

large_45 ev felett1 (1).webp

medium_45 ev felett1 (1).webp

small_45 ev felett1 (1).webp

thumbnail_45 ev felett1 (1).webp

45 ev felett1 (1).webp

<h2>Minden ötödik pár küzd meddőségi problémával, a sikertelen teherbeesés miatt meddőségi centrumot választó nők fele 40 év feletti. Az IVF elvégzésére tulajdonképpen nincs meghúzva korhatár, de fontos tudnia a pároknak, hogy a teherbeesés esélye ilyenkor radikálisan lecsökken, és ez a mesterséges megtermékenyítésre is vonatkozik. Jó hír, hogy évente 4000 gyermek jön világra valamilyen lombikprogramban, ez a teljes születésszám közel 5 százaléka.</h2><p>Az elmúlt 10 évben háromszorosára nőtt a meddőségi problémák miatt orvoshoz forduló 40 év feletti hölgyek aránya, pedig az életkornak döntő jelentősége van az asszisztált reprodukció során is, ugyanis 45 éves kor felett egyre kisebb eséllyel lehet egészséges petesejtet találni.</p><p>Egy 35 éves nőnek közel 45 százalék esélye van arra, hogy sikeres lesz a lombikkezelés, 40 éves kor fölött már csak 10-15 százalékos valószínűséggel jön létre a terhesség, 45 éves kor fölött pedig már csak 1-2 százalékos az esély. Mi áll ennek a hátterében? Egy nőnek 35 évesen a petesejtjeinek genetikailag már csak a fele egészséges, 40 évesen pedig tízből csupán három, 45 év felett már csak elvétve találni egy-egy egészséges petesejtet.</p><ul style="list-style-type:disc;"><li>Az életkorral növekszik a kromoszóma-rendellenességek kockázata,</li><li>romlik a petesejtek minősége,</li><li>a petesejtekben található DNS idővel tönkremegy, egyre több a hiba az örökítőanyagban.</li></ul><p>Szerencsére a korszerű meddőségi eljárások reményt adnak a gyermektelen pároknak, de nem szabad elfelejteni, hogy ezek a módszerek is a meglévő ivarsejtjeikre épülnek.</p><ul style="list-style-type:disc;"><li>30 éves kor körül a saját petesejttel történő megtermékenyítés az esetek felében sikeres.</li><li>40 évesen már csak az esetek negyedében lehet beszélni sikerről.&nbsp;</li><li>45 év felett a lombikprogram sikerességének több tényezője van, mindenképpen konzultáljon orvosával.</li></ul><h2>Tippek a pároknak!</h2><p>Fontos az információ!</p><p>Tájékozódjon megbízható forrásokból, és nagyon fontos, hogy a kezelőorvossal szorosan együttműködve tegyenek meg mindent a sikeres gyermekáldás eléréséért.</p><p>Természetes úton vagy egyből lombik?</p><p>Az általános orvosi ajánlás 40 év feletti nők számára, hogy 3 hónap sikertelen természetes próbálkozás után keressenek fel egy meddőségi szakembert, de van aki nem vár ennyit sem. Beszélje meg orvosával, hogy mi a megfelelő, érdemes-e várni.</p><p>Döntőek a vizsgálati értékek!</p><p>Az AMH normál értéke 38-40 évesen 1,1 ng/ml, 41 év felett 0,5 ng/ml.&nbsp;<br>Az FSH normál értéke 38-40 évesen 8,4 mIU/ml alatti, 41 év felett 8,5 mIU/ml alatti.</p><p>Javítani kell a petesejt minőségét!</p><p>Az étrend, az életmódbeli változások és az étrend-kiegészítők alkalmazása egyaránt segíthet a petesejt minőségének javításában. Egy petesejt érése mintegy 90 napot vesz igénybe, ezután kerül a petevezetékbe ovuláció során, ezért legalább 3-4 hónappal a lombikprogram előtt el kell kezdeni az életmódváltást, ha arra szükség van.</p><p>A spermium minősége ugyanolyan fontos, mint a petesejté!</p><p>A megtermékenyülés folyamatában mindkét félnek egyformán szerepe van. Ezért fontos az átfogó spermavizsgálat is (speciális tesztek, mint a DNS fragmentáció, HBA teszt, akroszóma reakció, ROS).</p><p>Donor petesejt vagy donor embrió használata?</p><p>A petesejt adományozást azoknak a főként 40 év feletti nőknek ajánlják, akiknek a petefészkei kevés petesejtet termelnek vagy egyáltalán nem termelnek. Az adományozott petesejt vagy adományozott embrió segítségével végzett kezelések igen sikeresek, érdemes ezekről a lehetőségekről is beszélni.</p><p>Embriófagyasztás?</p><p>Tájékozódjon az embriófagyasztásról, konzultáljon kezelőorvosával és a partnerével közösen döntsenek erről a lehetőségről, ha van rá mód. A be nem ültetett, életképes embriók sorsáról is dönthetnek a párok. Három lehetőség van: megsemmisítés, lefagyasztás és adományozás.</p><p>Sosem maradunk egyedül!</p><p>Sok 40 év feletti nő küzd hasonló problémával, köztük nagyon sok híresség is. Ne érezzen dühöt vagy szégyent, nem számít, mások mit gondolnak, nem szabad sosem feladni a célt.</p>

Lombikprogram 45 éves kor felett: az eljárások sikeressége az életkortól is függ!

large_mit-egyen-lombik.webp

medium_mit-egyen-lombik.webp

small_mit-egyen-lombik.webp

thumbnail_mit-egyen-lombik.webp

mit-egyen-lombik.webp

<h2><span style="font-family:Times New Roman, serif;">Számos kutatás igazolta már, hogy a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek pótlása fontos szerepet játszik a termékenység támogatásában, csökkenti a terhességi és szülési szövődmények kockázatát.&nbsp;</span></h2><p><span style="font-family:Times New Roman, serif;">Nagyon fontos az egészséges táplálkozás a megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagok bevitelével. Kiderült, hogy az úgynevezett holland étrendi ajánlások, illetve a közismert mediterrán étrend alkalmazása összefüggésben áll a lombikbébi-kezelés (IVF) utáni teherbeesés sikerességével. A holland étrend igen gazdag teljes kiőrlésű gabonákban, egyszeresen vagy többszörösen telítetlen olajokban, zöldségekben és gyümölcsökben, valamint halakban. A mediterrán étrend alapja a növényi olajok, halak, gyümölcsök és zöldségek, valamint a teljes kiőrlésű gabonák.&nbsp;</span></p><h2><span style="font-family:Times New Roman, serif;">Meddőség és a D-vitamin</span></h2><p><span style="font-family:Times New Roman, serif;">Kutatások bizonyítják, hogy a D-vitamin meddőség kezelésében igen fontos szerepet tölt be, sajnos kimutatható a meddő nőkben a D-vitamin hiánya. A lombik program során a szóban forgó vitamin segít az embrió megtapadásában és fejlődésében, illetve az AMH termelődésének fokozásában.&nbsp;</span></p><p><span style="font-family:Times New Roman, serif;">Felnőttek számára napi 2000NE D-vitamin alkalmazása javasolt, ez a mennyiség bizonyos esetekben magasabb is lehet. Az egyénre szabott napi mennyiség megállapítását vérvizsgálat alapján lehet megismerni.&nbsp;</span></p><h2><span style="font-family:Times New Roman, serif;">Fontos vitaminok lombikprogram esetén<strong>&nbsp;</strong></span></h2><ul style="list-style-type:disc;"><li><span style="font-family:Times New Roman, serif;">Fontos a C- és E-vitamin bevitele az immunrendszer megfelelő működéséért. Ráadásul a C-vitamin elengedhetetlen a szövetek helyreállításához, sok anyagcsere-folyamathoz.&nbsp;</span></li><li><span style="font-family:Times New Roman, serif;">A kalciumnak a szív, az izom és az idegrendszer fejlődésében, valamint a véralvadásban és az enzimek tevékenységében van szerepe.</span></li><li><span style="font-family:Times New Roman, serif;">A Q10 koenzim létfontosságú szerepet játszik a sejtek, így a petesejtek energiatermelésében. Emellett védi a sejteket a szabad gyökök által okozott oxidatív stresszel szemben.&nbsp;</span></li><li><span style="font-family:Times New Roman, serif;">A B-vitamin család is jótékony hatással van az anyuka egészségére és a magzat fejlődésére. A folát és a folsav a B9-vitamin egy-egy formája, segíti a magzatfejlődési rendellenességek megelőzését, sőt, a folátnak fontos szerepe van a rendszeres ovulációban, a sikeres fogantatásban. Az inozitolnak 9 különböző formáját ismerjük, a mio-inozitol hasznos lehet PCOS-ben szenvedő nőknek, csökkenti az inzulinszintet és az inzulinrezisztenciát, valamint az androgén hormonok szintjét, támogatja a rendszeres menstruációs ciklust, az ovulációt és a termékenységet. A vérképzésben alapvető fontosságú a B12-vitamin, a folsavval együtt segít megelőzni a velőcső záródási rendellenességek előfordulását.</span></li></ul><h2><span style="font-family:Times New Roman, serif;">A vas fontos szerepe</span></h2><p><span style="font-family:Times New Roman, serif;">Összefüggést mutattak ki a vashiány és az ovulációs zavarok miatti meddőség között, ezért több növényi vasforrás ajánlott (spenót, kelkáposzta, bab és borsó, hüvelyesek, szardínia, aszalt szilva, tökmag).&nbsp;</span></p><p><span style="font-family:Times New Roman, serif;">Az alfa-liponsav (ALA) részt vesz a sejtek energiatermelésében és a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelmében. Egy 2017-es klinikai vizsgálatban 37 év feletti, meddő, lombikbébi-kezelésen résztvevő nőknek 60-90 napon át adtak napi két alkalommal 200 mg liponsavat, és megfigyelték, hogy növekedett az érett petesejtek és a jó minőségű embriók száma.</span></p><p><span style="font-family:Times New Roman, serif;">A gyermekkori értelmi fejlődési zavarok megelőzhetőek megfelelő mennyiségű jódpótlással, de sajnos a kismamák harmadának jódhiánya van. Figyeljünk a napi sóbevitelre, szükség van rá, de mértékkel.&nbsp;</span></p><p><span style="font-family:Times New Roman, serif;">Az omega-3 zsírsavak nélkülözhetetlenek a magzat optimális fejlődéséhez, növekedéséhez is.&nbsp;</span></p><h2><span style="font-family:Times New Roman, serif;">Mit tartalmaznak a komplex vitaminok?</span></h2><p><span style="font-family:Times New Roman, serif;">Összetételük változó, úgyhogy érdemes kikérni az orvos tanácsát, hogy ne legyen benne olyan összetevő, amire nincs szüksége a leendő anyukának.&nbsp;</span></p><p><span style="font-family:Times New Roman, serif;">A-vitamin</span></p><p><span style="font-family:Times New Roman, serif;">C-vitamin</span></p><p><span style="font-family:Times New Roman, serif;">B-vitaminok</span></p><p><span style="font-family:Times New Roman, serif;">E-vitamin</span></p><p><span style="font-family:Times New Roman, serif;">D-vitamin</span></p><p><span style="font-family:Times New Roman, serif;">Folsav</span></p><p><span style="font-family:Times New Roman, serif;">Foszfor</span></p><p><span style="font-family:Times New Roman, serif;">Kalcium</span></p><p><span style="font-family:Times New Roman, serif;">Magnézium</span></p><p><span style="font-family:Times New Roman, serif;">Vas</span></p><p><span style="font-family:Times New Roman, serif;">Cink</span></p><p><span style="font-family:Times New Roman, serif;">Jód</span></p><p><span style="font-family:Times New Roman, serif;">Szelén</span></p>

Ajánlott vitaminok és tápanyagok, amelyek segítik a lombikprogramot

large_courtney_cox3.jpg

medium_courtney_cox3.jpg

small_courtney_cox3.jpg

thumbnail_courtney_cox3.jpg

courtney_cox3.jpg

<h2>Hat évig küzdött az anyaságért az egykori modell, Kapócs Zsóka, Debreceni Zitáék a 10. lombikon mentek keresztül, mire megszületett második gyermekük. Korábban hat éven át kilencszer próbálkoztak sikertelenül. A fitneszedző Béres Alexandra pedig elsőként beszélt nyíltan a lombikprogram lehetőségéről és egyben nehézségeiről.</h2><p><strong>Béres Alexandra</strong> mindkét lánya, Panna és Flóra is lombik által fogant, mindkét babát több éves várakozás előzött meg. „Az első szülésemkor mindent egy kisebb csodaként éltem meg, valójában azt sem tudtam, mire készülök. Ma sokkal kevésbé vagyok szorongó. A lombikprogram alatt hormonkezelésen kellett átesnem. Ahogy engedélyezték újra a mozgást, megszűnt a sport hiányából fakadó feszültség is. Odafigyelek az étkezésemre, szerencsére nincs hányingerem &nbsp;– fogalmazott Alexandra, aki érzéstelenítést sem kért, ám szűk csípője miatt komoly fájdalmakat élt át, és 12 órán át elhúzódott a vajúdás Pannával.</p><p><strong>Debreceni Zitáék</strong> a 10. lombikon mentek keresztül, mire megszületett második gyermekük, Máté. A modellnek volt egy spontán vetélése a 10. héten, amit hatalmas traumaként élt meg. Korábban hat éven át kilencszer próbálkoztak sikertelenül lombikbeültetéssel, mire a tizedik sikerült, és megszülethetett Gianfranco. „Nehéz volt megélni a tragédiát. Hazafelé a kórházból a férjem rám nézett, majd azt mondta, hihetetlen, hogy neked semmit nem adnak könnyen, tényleg mindenért meg kell küzdened az életben” – emlékezett Zita.</p><p>Ördög Nóra és Nánási Pál első gyermeke, Mici lombikprogram segítségével látta meg a napvilágot, a műsorvezetőnő elárulta, hogy három és fél éven át hiába várta a gyermekáldást, ezért speciális orvosi segítséget kértek. „Tudom, milyen érzés, amikor csak magadban tudod keresni a hibát, mert az orvos azt mondja, tulajdonképpen nincs szervi oka a sikertelenségnek. Tudom, milyen az, amikor eluralkodik az ősi félelem: mi van, ha nem is lehet gyerekem? – osztotta meg gondolatait blogjában.</p><p><strong>Valkó Eszter és párja</strong> öt éven keresztül próbálkozott, és végül a 45. születésnapja előtt ne sokkal született meg gyermekük. „Amikor sikerült az utolsó program, amibe belevágtunk, az leírhatatlan érzés. Ezt csak az tudja átélni, aki végigment rajta. Tudtam, hogy mindent meg fogok tenni a baba egészségéért, izgultam minden vizsgálat előtt, hogy minden rendben legyen.”</p><p><strong>Kapócs Zsókának</strong> 6 év küzdelem után sikerült az 5. lombikprogram. Kisfiúk született, Borisz. „Amikor elmentem az orvoshoz, kiderült, hogy endometriózisom van”. A sikeres operáció után azt gondolta, hogy könnyebben mennek majd a dolgok, de csak ezután kezdődött a neheze. Újabb műtétek és négy sikertelen lombikprogram következett. Összesen hat éven át küzdött az anyaságért. „Amikor megismertem a jelenlegi páromat, és magánklinikát váltottam, egyszer csak sikerült tíz petesejtet adnom. Nem is akartam elhinni, hogy végre sikerült” – mondta a színésznő.</p><p><strong>Kasza Tibi és felesége</strong>, Andrea első és második gyermeke is orvosi segítséggel fogant meg, bár a fiatal anyuka korábban azt nyilatkozta, hogy nem vállalná be újra, mert a hormonkezelés nagyon megviselte a szervezetét. Mivel évek óta tartó próbálkozásuk ellenére sem jött össze a baba.</p><p><strong>Sági Szilárd és kedvese</strong> is úgy döntött, hogy belevágnak a lombikprogramba, mert elhatározták, hogy mindent, de tényleg mindent megtesznek egy gyermekért. „Túl vagyunk már néhány inszemináción, és találtunk egy klinikát, ahol a lelki felkészülésben is rengeteget segítenek, ráadásul olyan plusz vizsgálatok, vérvételek is bekerültek a programba, amit eddig sehol sem csináltak”.</p><h2>Lombikprogramban a külföldi sztárok</h2><p>36 éves volt <strong>Brooke Shields</strong> amerikai modell, színésznő, amikor mesterséges megtermékenyítéssel várandós lett. A lombikprogram során a hetedik próbálkozás volt sikeres, ami után megszületett a kislánya, Rowan. <strong>Courteney Cox</strong> amerikai színésznő saját bevallása szerint minden alkalommal könnyedén megfogant, mégis sorra veszítette el a babáit, mert a vérében egy ritka ellenanyag akadályozta meg a terhességek sikeres kihordását. Kislánya a harmadik lombik próbálkozásból született. <strong>Marcia Cross</strong> amerikai színésznőnek több évnyi küzdelem után végül lombikkal sikerültek ikerlányai, Eden és Savannah. Az ausztrál énekesnő, <strong>Natalie Imbruglia</strong> már hosszú ideje szeretet volna kisbabát, majd egy kisfiúnak adott életet. „Hálás vagyok, amiért a lombikprogram és a spermadonor segítségével valóra vált az álmom, izgatottan készülök az új kalandra” – nyilatkozta.</p><p>És akiknek nem sikerült...</p><p><strong>Jennifer Aniston</strong> mesterséges megtermékenyítéssel is próbálkozott annak érdekében, hogy gyermeke lehessen. „Próbáltam teherbe esni. Ez egy kihívásokkal teli út volt számomra. Mesterséges megtermékenyítésen is voltam, kínai teákat ittam, mindent megtettem. Bármit megadtam volna azért, hogy valaki azt mondta volna, tegyek magamnak egy szívességet és fagyasszam le a petesejtjeimet. Akkor nem gondoltam erre” – vélekedett a színésznő.</p><p><strong>Pataki Zita</strong> tíz sikertelen lombik után végül lemondott arról, hogy valaha is anyuka lehessen. „A legnagyobb vágyamat engedtem el – nyilatkozta a műsorvezető, aki ismeretterjesztő sorozatot indított „Meddőnek nyilvánítva” címmel, amellyel a hasonló problémákkal küzdő pároknak szeretne segíteni. Amikor a tizedik próbálkozás is sikertelen volt, gyerekért küzdő pároknak készítettek sorozatot, rengeteg szakembert megismerve. Így derült ki, mi is volt a probléma: a tíz lombik eljárás leterhelte a szervezetét, 8 kilót hízott, majd ugyanennyit le is adott, valamint endometriózist állapítottak meg nála, ráadásul hisztaminérzékenységben és reverz T3 szindrómában szenved.</p><p>&nbsp;</p>

Hírességek, akiknek lombikkal sikerült teherbe esniük

large_sperma-vizsgálat.webp

medium_sperma-vizsgálat.webp

small_sperma-vizsgálat.webp

thumbnail_sperma-vizsgálat.webp

sperma-vizsgálat.webp

<h2>A sperma mennyiségét, állagát, vegyhatását, a spermiumok számát, mozgásuk jellegét és erősségét vagy éppen megtermékenyítő képességét több tényező befolyásolhatja: csökkentheti vagy ronthatja. Nagyon fontos az alapos kivizsgálás, mert sok esetben orvosolható a probléma.</h2><p>A párkapcsolatok 15-20 százalékában sajnos sikertelen a gyermeknemzés. Mindkét fél esetében alapos vizsgálat történik, hogy kiderüljön, mi áll a háttérben. A férfi termékenységet számos tényező csökkentheti: veleszületett vagy szerzett húgy- és ivarszerveket érintő rendellenességek, rosszindulatú betegségek vagy azok kezelése, húgyúti vagy ondóúti fertőzések, merevedési zavarok, herevisszér-tágulat, valamint hormonzavarok, genetikai rendellenességek vagy immunológiai tényezők. Ebből is látszik, komplex problémáról van szó. Az andrológiai vizsgálat minden érintett szervrendszerre kiterjed, és nagyon fontos a kórelőzmény alapos kikérdezése. Cikkünkben most a sperma vizsgálatáról tudhat meg többet.</p><p>Az ejakuláció alkalmával ondó/sperma távozik a szervezetből. A hímivarsejten (spermium) kívül megtalálható benne a mellékhere, az ondóhólyag, a prosztata, a Cowper-mirigyek, valamint a húgycső mirigyeinek váladéka, ezek mellett fehérje-, pigment- és zsírszemcsék, illetve fruktóz is van benne. Az ondó tehát nem csak spermiumokat tartalmaz, ez csak kevesebb mint 5 százaléka. Normális ondómennyiségnek 1,5-6 milliliter folyadék számít. A sperma milliliterenként 20 milliónál több hímivarsejtet tartalmaz, a megtermékenyítéshez pedig elegendő egyetlen spermium, valószínűleg a legjobb minőségű jut el a megtermékenyítés helyéig.</p><h1>Az ondóvizsgálat lényege</h1><p>A spermatogram vagy spermiogram egyebek mellett a sperma mennyiségét, állagát, vegyhatását, a spermiumok számát, mozgásuk jellegét és erősségét tanulmányozza.</p><p>• A minta leadása előtt javasolt 3-5 nap szexuális megvonás.&nbsp;<br>• A mintát közvetlenül a laborvizsgálat előtt steril műanyag vagy üveg gyűjtőedényben (steril vizeletes pohár) kell leadni.&nbsp;<br>• A levételtől számított legkésőbb másfél órán belül le kell adni a mintát.&nbsp;<br>• A vizsgálat általában 60 perccel a mintaleadás után már megkezdődik, és több órát vesz igénybe.&nbsp;<br>• Az ondóvizsgálatot még azelőtt kell elvégezni, hogy bármiféle kezelésre vagy gyógyszerfelírására lenne szükség.</p><h1>Mit figyelnek?</h1><p>A spermaparaméterek a sikeres nemzőképességhez nyújtanak fontos információk, a meddőség diagnózisának pontos felállításához azonban további vizsgálatok is szükségesek lehetnek, például további urológiai vagy hormonvizsgálatok. Amennyiben az első spermaanalízis valamilyen eltérést mutat, három hónappal később ismétlés javasolt, a hímivarsejtek teljes fejlődési érése a herékben ugyanis három hónap, és az egyéni spermaképben is ingadozások mutatkozhatnak.</p><h1>Ondótérfogat</h1><p>Normális ondómennyiségnek az 1,5-6 milliliter folyadék számít. Amennyiben alacsony az ondómennyiség: az ondóvezeték elzáródása, az ondóhólyag hiánya vagy elzáródása, ejakulációs probléma vagy hormonzavar, de akár a vizsgálat miatti stressz is okozhatja a problémát.</p><h1>Összes spermiumszám</h1><p>Az ondómintában található összes spermiumszámát mutatja meg (15 millió/ml vagy 39 millió spermium/ejakulátum számít elfogadható számnak). Amennyiben ennél alacsonyabb a spermaszám: oligozoospermia, ami csökkent termékenyítő képességre utal, ha az ondóban nem találnak spermiumot, akkor azoospermia.</p><p>Az alacsony spermaszám számos problémára utalhat: fertőzés vagy olyan krónikus, kezeletlen betegségek, mint a cukorbetegség, lisztérzékenység. Emellett okozhatja herevisszér-tágulat, ejakulációs probléma, mint a retrográd ejakuláció, az ondóvezeték problémája, hormonzavar. Nagyon alacsony spermaszámot okozhatnak bizonyos gyógyszerek is, meglévő betegség, illetve a nem megfelelő életmód (dohányzás, alkoholfogyasztás).</p><h1>Spermiumkoncentráció</h1><p>A spermaszám normál esetben 1 milliliter ejakulátumot tekintve 20-100 millió közötti. Az alacsony spermaszám vagy a túlzott mennyiségű ejakulátum alacsony spermakoncentrációt takar.</p><h1>A spermiumok mozgékonysága</h1><p>Ez a paraméter a mozgó spermiumok arányát mutatja meg. A megtermékenyítéshez elengedhetetlen, hogy a spermiumok el tudjanak jutni a női ivarszervekhez, ennek sebessége átlagosan 5 mm/sec.</p><p>A spermiumok 50-60 százaléka normális mozgásra képes, a teljes motilitás (mozgékonyság) minimum 40 százalék. Amennyiben 50 százaléknál kevesebb mozgó spermium található az ejakulátumban: táplálkozási hiányosságok, bizonyos gyógyszerek alkalmazása, káros egészségi szokások, így a dohányzás állhat a háttérben. A kóros motilitás hátterében spermium-ellenes antitestek vagy fertőzés állhat.</p><h1>A spermiumok életképessége</h1><p>Az ondómintában lévő spermiumok közül hány százalék életképes, legalább 58 százalékának élőnek kell lennie.</p><p>Necrozoospermia: az ondómintában található összes spermium életképtelen. A probléma az alacsony spermaszámért felelős okokkal függ össze, illetve a nem termékenységbarát síkosítók és az óvszerhasználat is pusztíthatja a spermiumokat.</p><h1>Spermium morfológia</h1><p>Azt deríti ki, hogy a spermiumok hány százalékának normális az alakja, a spermium fejének és farkának alakját, méretét és arányait értékelik. Legalább a spermiumok 4 százalékának kell szabályos alakúnak lennie.</p><h1>Az ondó állaga</h1><p>A viszkozitás azt mutatja meg, hogy a minta mennyire sűrű vagy folyékony állagú. A magas érték ronthatja a spermiumok mozgékonyságát, problémás lehet a spermiumok eljutása a petesejtig.</p><h1>Elfolyósodási idő</h1><p>Ejakulációkor az ondó sűrű és zselatinos állagú, ami segíti a méhnyakhoz tapadást, az ondó azonban végül elfolyósodik, hogy a spermiumok könnyebben tudjanak mozogni. A vizsgálat azt kutatja, hogy a sperma mennyi idő múlva lesz folyékony, az ondónak a magömlést követő 20-30 percben folyékonnyá kell válnia. A késleltetett elfolyósodás a prosztata, az ondóhólyag vagy a Cowper-mirigyek problémájára utalhat.</p><h1>Sperma pH-értéke</h1><p>Az ondóhólyag által termelt folyadéknak lúgosabbnak, míg a prosztata által termeltnek savasabbnak kell lennie. Ezek kombinációja kiegyenlíti egymást az ondóban.</p><p>Az ondó pH-értékének 7.2-nek vagy e felettinek kell lennie.</p><p>• Lehet savas (alacsony pH-értékű)&nbsp;<br>• és lúgos (magas pH-értékű)</p><p>Általában az alacsony pH-értékhez olyan kóros értékek is társulnak, mint az alacsony spermaszám vagy ondómennyiség. Mindez az ondóvezeték elzáródására utalhat. A túl savas ondó megöli a spermiumokat és akadályozza a megtermékenyítést.</p><h1>Egyéb összetevők</h1><p>Az ondóban vannak szénhidrátok, amelyek fontos tápanyagok. A fruktóz-tartalom a prosztata állapotára utalhat.</p><p>A spermamintában nyomokban találhatók fehérvérsejtek, a túl magas koncentráció fertőzésre utaló jel. A fehérvérsejt szám 1 millió/ml alatti, ha normális.</p><h1>Összefoglaló:</h1><p>Sperma térfogata: minimum 1,5 ml<br>Spermium koncentráció: minimum 15 millió/ml<br>Teljes spermiumszám: minimum 39 millió/minta<br>Mozgékonysági mutató: minimum 40% mozgó<br>Morfológiai mutató: minimum 14% normális</p><h1>Spermadonor</h1><p>A spermium származása szerint az inszeminációnak két fajtája létezik:</p><h1>Homológ inszemináció (AIH):</h1><p>A pár férfi tagjának hímivarsejtjeit fecskendezik a méhbe. Amennyiben a férj vagy élettárs ondója tartalmaz hímivarsejteteket, akkor az inszeminációt kizárólag a tőlük származó ondóval végezik el.</p><h1>Donor inszemináció (AID):</h1><p>Amennyiben a férfi spermája nem megfelelő minőségű a fogantatáshoz, ondója hímivarsejtet nem tartalmaz, és életképes spermium valószínűleg a hereszövetben sincs, vagy a nő egyedülálló szülőként szeretne teherbe esni, lehetőség van idegen, spermadonor által adományozott spermium használatával is elvégezni az inszeminációt.</p><p>Ha a partner a beavatkozás tervezett idején nincs elérhető közelségben vagy speciális okok miatt korábban tároltatott saját hímivarsejtet, a lefagyasztott majd kiolvasztott spermium is felhasználható, nem csak a beavatkozás napján nyert minta.</p><h1>Milyen esetekben alkalmazható?</h1><p>• kis fokban csökkent spermiumszám vagy a spermiumok nem megfelelő mozgékonysága<br>• pszichés vagy szervi eredetű ejakulációs képtelenség<br>• a pár szexuális kapcsolatának indokolt hiánya (pl. testi fogyatékosság)</p><p>Ha az inszeminációt megfelelő javallattal és jól kiválasztott időpontban végzik, úgy a sikerességi arány egy beavatkozásra számítva 15-20 százalék.<br>&nbsp;</p>

Spermavizsgálat: a sikeres nemzőképességhez fontos információk!

large_meddőség-okai-nő.webp

medium_meddőség-okai-nő.webp

small_meddőség-okai-nő.webp

thumbnail_meddőség-okai-nő.webp

meddőség-okai-nő.webp

<h2>Minden tizedik pár hiába vár a gyermekáldásra, pedig legalább egy éve élnek rendszeres, védekezés nélküli szexuális életet. Női meddőség leggyakrabban PCOS, endometriózis, inzulinrezisztencia, a petevezető károsodása vagy elzáródása, a peteérés rendellenességei miatt jöhet létre, de számos ok található még a háttérben.</h2><p><br>Meddőségnél a nőknél és a férfiaknál is hasonló arányban kereshető valamilyen betegség, elváltozás (35-35 százalék), 15 százalékban pedig mindkét fél esetén fennáll valamilyen probléma. Előfordulnak olyan esetek, amikor nem egyértelmű a háttérben található ok. A 30 éves korú nők között a meddők arány 7-12 százalék, a 35 éveseknél ez a szám 13-22 százalék, 40 évesen pedig a meddő nők aránya már 24-46 százalékra tehető – derül ki a KSH kutatásából. Komplex problémáról van szó, éppen ezért átfogó kivizsgálásra van szükség a nők esetében is.</p><h1>Endokrinológiai, hormonális problémák</h1><p>A lehetséges hormonális problémákban az a közös, hogy nem megy végbe a peteérés, ezáltal nem jön létre a megtermékenyülés. Érinthetik a petefészkek, a pajzsmirigy, az agyalapi mirigy, a mellékvesekéreg működését.</p><p>A peteérés zavara a meddőség leggyakoribb hormonális oka, gyakran találkozunk polycystás ovarium syndroma (PCOS) esetén, illetve túlsúlyos betegeknél: jellemzői a rendszertelen menstruáció, a petefészkek polycystás megjelenése, eltérő hormoneredmények, az emelkedett férfi nemi hormon szintek, ezek mind befolyásolják az ovulációt. A PCOS esetén a szövődmények megelőzése (cukorbetegség, metabolikus szindróma) központi jelentőségűek, jó hír, hogy a PCOS kezelhető hormonkezeléssel vagy sebészi úton.</p><p>A korai petefészek elégtelenség (POI, POF) ritka menstruációt vagy kevés vérzéssel járó menstruációt vagy a menstruáció teljes hiányát okozhatja. A petefészkek elvesztik hormontermelő és érett petesejtképző funkciójukat, emiatt marad el a menstruációs ciklus, meddőség jön létre.</p><p>Az emelkedett prolaktinszint (a tejelválasztást serkentő hormon) gátolja a petesejt érését, csökkent ösztrogéntermeléshez, ezáltal meddőséghez vezet. A ritka menstruáció vagy a menstruáció teljes hiánya jellemzi. Bizonyos gyógyszerek alkalmazása is megemelheti a prolaktinszintet.</p><p>A pajzsmirigy betegségei, alul- és túlműködése felboríthatja a menstruációs ciklust, és szintén meddőséghez vezethet. Amennyiben a pajzsmirigy nem termel elegendő hormont, vagy túl sokat termel, esetleg göb, gyulladás vagy daganat alakul ki benne, számos tünetet okozhat: vérzészavar, száraz bőr, hajhullás, fáradékonyság, elhízás. A pajzsmirigy működését közvetlenül az agyalapi mirigy szabályozza (TSH hormon), amennyiben emelkedett a TSH-szint, fokozott munkára serkenti a mirigyet, ellenkező esetben visszafogja a pajzsmirigyhormonok termelését. A diagnózis felállításához első lépésként elegendő a TSH-szint mérése, megoldást jelenthet a pajzsmirigyhormon pótlása.</p><p>Korai menopauza esetén leáll a petefészkek működése, megszűnik a peteérés, ezzel együtt megjelennek a menopauzára jellemző tünetek: alacsony ösztrogénszint, elmaradó menstruáció, emelkedett hormonértékek (LH és FSH).</p><h1>Anatómiai rendellenességek, mechanikai problémák</h1><p>Lehetetlenné tehetik a megtermékenyülést vagy a beágyazódást a hüvely, a méh és a petevezetők veleszületett eltérései, ezek műtéti úton kezelhetőek.</p><p>A kismedencei endometriosis egyre több nőt érint hazánkban. A méhnyálkahártya szövet (endometrium) a méh üregén kívül helyezkedik el, növekedésnek indul, befolyásolva a petefészkek, a méh és a petevezetők működését. Leggyakoribb tünete a visszatérő, alhasi, krónikus kismedencei fájdalom, valamint a fájdalmas menstruáció és közösülés. Az endometriózis többféle módon is hátrányosan hathat a nők termékenységére: megváltozik az ovuláció szabályozása és a petesejtek érése, a menstruációs ciklus, csökken a petevezetékben a petesejt transzportja, alkalmatlan lehet a méh üregén belül elhelyezkedő endometrium az embrió beágyazódásához, ráadásul károsíthatja a spermiumok mozgását is. A legbiztosabb diagnózisa a laparoszkópos vizsgálat.</p><p>A méhnyak és a méhtest polypusok (méhpolip) a méhnyálkahártya megvastagodásából erednek, a jóindulatú elváltozások valakinél semmilyen panaszt nem okoz, másoknál rendellenes vérzések alakulnak ki. Az állapot a legtöbb esetben megszűnik, ha eltávolítják a polipot.</p><p>A petefészekciszták a petefészek kóros, betegségre utaló elváltozásai, méretüktől függően alhasi fájdalom, elhúzódó és alvadékos vérzések alakulhatnak ki. Amennyiben funkcionális, a petefészkek normális működéséből következnek be, és megfelelő gyógyszeres kezeléssel kezelhető. A petevezető gyulladása is megzavarhatja a megtermékenyülést.</p><p>A méh jóindulatú simaizom daganata a myoma (mióma), amely hormonfüggő, jóindulatú daganat, növekedésére a reproduktív életkorban, illetve terhesség idején lehet számítani. A góc közvetlenül a méh hashártya borítása alatt, valamint a méhtest izomfalában helyezkedik el, vérzészavart, vetélést okozhat. Úgynevezett szubmukózus miómák (a méh felszínén található) meglétekor igen gyakori a késői vetélés, idő előtti lepényleválás, méhlepény-elégtelenség. A műtét a daganat nagyságától, a méh mobilitásától és megközelíthetőségétől függ, hüvelyi vagy hasi úton valósulhat meg.</p><p>A kismedencei gyulladásokat főként baktériumok okozzák, hátterében a legtöbb esetben valamilyen szexuális úton terjedő betegség (Chlamydia-fertőzés) áll. A bakteriális fertőzés a méhszáj gyulladását okozza, amennyiben a kismedencébe terjed, akkor a petevezető gyulladását, károsodását is előidézheti. Bár antibiotikummal jól kezelhető, nem kerül időben felismerésre, mert általában nem okoz semmilyen tünetet.</p><p>A női nemi szervek fejlődési rendellenességei, a belső nemi szervek részleges vagy teljes hiánya is állhat a meddőség hátterében, kismedencei összenövés, valamilyen kismedencei gyulladás, vakbélgyulladás, hasűri vagy kismedencei műtét után alakulhat ki.</p><h1>Genetikai okok</h1><p>A sejtosztódás során előfordulhat, hogy hibás kromoszóma-állománnyal rendelkező sejtek képződnek, és sikertelen lesz a gyermekvállalás. A genetikai eltérés eredményeként kóros ivarsejtek képződhetnek, amelyek nem alkalmasak a megtermékenyülésre vagy a megtermékenyítésre, ill. az esetlegesen megtermékenyített petesejtből nem tud életképes embrió fejlődni. A leggyakoribb eltérés nőknél a Turner- szindróma és a Tripla X-szindróma.</p><p>Ahogy láthatjuk, az egész szervezetet és nem csupán a nemzőszerveket érinti a probléma, éppen ezért komplex orvosi segítségre lehet szükség, igénybe véve egyebek mellett endokrinológiai, nőgyógyászati, genetikai diagnosztikát is.</p><p>&nbsp;</p><p>&nbsp;</p>

Női meddőség okai: komplex probléma, átfogó kivizsgálással 

large_meddőség-okai.webp

medium_meddőség-okai.webp

small_meddőség-okai.webp

thumbnail_meddőség-okai.webp

meddőség-okai.webp

<h2>A meddőség okaként számos betegség, rendellenesség, sőt, lelki probléma és a nem megfelelő életmód is felhozható. Megkülönböztetünk női és férfi meddőséget, illetve előfordulhat, hogy egyik fél sem hibáztatható a sikertelen gyermekvállalásért.</h2><p>Csodálatos fordulópont a gyermekvállalás egy család életében, megváltoznak a fontossági sorrendek, az anya és az apa is egy sor lelki átalakuláson megy keresztül, azonban nem várt esemény is keresztbe húzhatja a terveket. A meddőség – amikor minimum egy év elteltével rendszeres szexuális élet mellett, védekezés nélkül sem következik be a teherbeesés – érzékenyen érintik a leendő szülőket, a nőt és a férfit egyaránt.</p><p>A párok körülbelül 15-20 százaléka meddő, amennyiben a teherbeesés korábban sem jött létre, akkor elsődleges, ha korábbi terhesség vagy szülés után huzamosabb ideig, a pár szándéka ellenére sem következik be a újabb gyermekáldás, akkor másodlagos meddőségről beszélünk. Sajátos forma, amikor bekövetkezik ugyan a fogamzás, azonban a terhesség idő előtt megszakad.</p><p>Az esetek 40 százalékában női, 40-50 százalékában férfi, 10-20 százalékában pedig közös okok állnak a háttérben. A meddő házasság kialakulásában a pár bizonyos adottságai, betegségei, rendellenességei, szervi vagy szervezeti elváltozásai külön-külön vagy együttesen szerepelhetnek. Éppen ezért nagyon fontos mindkét pár alapos kivizsgálása, figyelembe véve az összes feltárható okot: a nő és a férfi fennálló betegségeit, a fogamzás útjában álló kóros folyamatokat, valamint a férfi fogamzóképességét. Előfordulhat, hogy az egész szervezetet vagy esetleg a nemzőszerveket érinti a probléma, éppen ezért komplex orvosi segítségre lehet szükség, igénybe véve egyebek mellett endokrinológiai, urológiai, andrológiai, nőgyógyászati diagnosztikát is.</p><h1>Nőknél: PCOS, endometriosis, IR</h1><p>A peteérés zavara a meddőség leggyakoribb hormonális oka, gyakran találkozunk polycystás ovarium syndroma (PCOS) esetén, illetve túlsúlyos betegeknél: jellemzői a rendszertelen menstruáció, a petefészkek polycystás megjelenése, gyulladt aknék a bőrön, eltérő hormoneredmények, emelkedett férfi nemi hormon szintek, ezért előfordulhat fokozott szőrösödés. Ezekből is jól látható, hogy komplex kórkép, nem csupán nőgyógyászati problémákat (menstruációs zavarok, meddőség, stb.) érint, hanem az egész hormonháztartást befolyásolja.</p><p>A PCOS meglétekor a szövődmények megelőzése (cukorbetegség, metabolikus szindróma) központi jelentőségűek.</p><p>Amennyiben felmerül a PCOS gyanúja, vérvizsgálatra és ultrahang vizsgálatra lesz szükség, ezek mellett számos diagnosztika is szóba jöhet. Kezelésénél gyógyszeres terápia, esetleg műtéti beavatkozás indokolt.</p><p>A kismedencei endometriosis egyre több nőt érint hazánkban. A méhnyálkahártya szövet (endometrium) a méh üregén kívül helyezkedik el, növekedésnek indul, befolyásolva a petefészkek, a méh és a petevezetők működését.</p><p>A betegség tünetei egyértelműen nem utalnak arra, hogy endometriosis a probléma, a figyelmeztető jelek azonban árulkodóak:</p><p>• Fájdalmas menstruáció</p><p>• Ismeretlen eredetű kismedencei fájdalom</p><p>• Fokozott vérzés</p><p>• Nehezített teherbeesés, fájdalmas együttlét</p><p>Kialakulásának pontos hátterét jelenleg nem ismerik az orvosok, feltehetően a hormontermelésben bekövetkezett változásokban kereshetjük az okokat. Szerzett betegségek, az immunrendszer állapota, korábbi fertőzések, illetve a genetika szintén szerepet játszhat az endometriosis létrejöttében. Általában laparoszkópiával igazolják a betegséget, terápiás lehetőség a hormonális gyógyszeres kezelés, életmódváltás, illetve szükség szerint eltávolítják a megbetegedett szöveteket.</p><h1>IR – a cukorbetegség előszobája.</h1><p>&nbsp;Inzulinrezisztencia esetében a sejtek ellenállóvá válnak az inzulinnal szemben, ezért több inzulinhormon termelődik a hasnyálmirigyben, a túl sok hormon hatására pedig egyre nagyobb zsírréteg halmozódik fel a szervezetben. A már említett PCOS gyakran társul inzulinrezisztenciával.</p><p>Tünetei a rossz közérzet, fáradékonyság, fokozott szőrnövekedés, különféle bőrproblémák. A kezeletlen IR akár magas vérnyomáshoz vagy 2-es típusú cukorbetegséghez is vezethet, és ott található a listán sajnos a meddőség is, és nem csupán a nők esetében.</p><p>Egy rutin laborvizsgálat árulkodó lehet, ennek keretében megnézik a vér inzulinszintjét, hogy kiderüljenek a hormonproblémák, illetve fény derüljön az IR-re. A kezelés célja, hogy megszűnjenek a tünetek, csökkenjen a vércukorszint és az inzulinszint, ezáltal pedig kivédhető legyen a 2-es típusú cukorbetegség létrejötte. Elsődleges terápia az életmódváltás személyre szabott szénhidrát diétával.</p><p>A cukorbetegség a nőknél (a peteérést gátolhatja) és a férfiaknál (károsíthatják a sperma minőségét, merevedési zavar jöhet létre) egyaránt okozhat meddőséget. A diabétesz gyakran megelőzhető egészséges életmóddal, a dohányzás, az egészségtelen táplálkozási szokások elhagyásával, rendszeres testmozgással.</p><p>Bővebben olvashat a témában a Női meddőség okai cikkünkben!</p><h1>Férfiaknál: szintén sokrétű okok</h1><p>A férfiaknál a közösülési képesség, a megfelelő mennyiségű és minőségű ondó, annak akadálymentes ürülése, illetve az ivarcsatorna fertőzésmentessége az alapfeltétele a nemzőképességnek.</p><p>Előfordulhat veleszületett rendellenesség, hormonális probléma, vagy fertőzés. Egyes kémiai és fizikai hatások (túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, kemoterápiás szerek) is okozhatják a spermaképződés csökkenését vagy a spermák fokozott pusztulását.<br>Például daganat, gyulladás következtében felborulhat a hormonegyensúly. Amikor a tesztoszteron hormon szintje lecsökken, férfi klimax alakul ki.&nbsp;<br>A kromoszómákban a szerkezeti- vagy számbeli eltérés szintén befolyásolhatja a nemzőképességet.</p><p>Bővebben olvashat a témában a Férfi meddőség okai cikkünkben!</p><h1>Mindkét nemre jellemző lehet</h1><p>Különböző genetikai betegségek, a már említett cukorbetegség, pajzsmirigy-, vagy mellékvese-betegségek, illetve a túlzott alkoholfogyasztás vagy dohányzás is meddőséget okozhat. A kemoterápia mind a nőknél, mind pedig a férfiaknál károsíthatja a szaporodást és a termékenységet.</p><h1>Ezekre is gondolhatunk</h1><p>Bizonyos gyógyszerek alkalmazása, illetve bizonyos daganatok (női húgyivarszervi daganatok) is meddőséget okozhatnak.</p><p>Amikor szervi eltérés nem mutatható ki, és a kívánt terhesség mégsem jön létre, gondolnunk kell lelki problémákra, a stresszes életmód, a létbizonytalanság sok mindenre hatással van, így a szexuális életre és a családtervezésre is, a kezelés ilyenkor elsősorban pszichoterápián alapul.<br>&nbsp;</p>

Meddőség okai: számos betegség, rendellenesség állhat a háttérben!

large_meddőség.webp

medium_meddőség.webp

small_meddőség.webp

thumbnail_meddőség.webp

meddőség.webp

<h2>2022. június végétől kizárólag állami intézmények folytathatnak meddőségi kezelést, jelenleg egy tucat központban ingyenes a diagnosztikus eljárások teljes köre a férfiak és a nők számára egyaránt. A párok körülbelül 15-20 százaléka küzd valamilyen meddőséggel.</h2><p>A kormány 2019-ben államosított hat meddőségi klinikát, ahol már addig is lehetőség volt közfinanszírozott IVF beavatkozásokra. Ekkor került állami kézbe a Forgács, a Kaáli, valamint a Dévai Intézet. Ezt követően már csak három olyan centrum maradt, ahol igénybe lehetett venni magánellátást. A 2021-es, újabb jogszabályi változásig, a TritonLife Róbert Magánkórház, a Reprosys Kft., valamint a Versys Clinics végezhettek magánellátóként lombikkezelést. A TritonLife intézményét az állam megvásárolta, így 2021 szeptemberétől állami központként működik tovább. Idén június végével bezár a Reprosys Termékenységi Központ és a Versys Clinics, mert nem kerülnek állami fenntartásba, ezzel június 30-án végleg megszűnik a magánintézményekben végzett lombikkezelések lehetősége hazánkban.&nbsp;<br>A Humánreprodukciós Igazgatóság az állami kézbe vett meddőségi klinikákat vezeti. Ellátja egyebek mellett a humán reprodukciós kezelésekkel kapcsolatos központi koordinációs feladatokat, közreműködik a szakmai koncepciók kialakításában, megszervezi a humánreprodukciós járóbetegellátás módszertanát, felméri a képzések rendszerét.</p><h1>Milyen változás várható?</h1><p><br>Magyarországon a demográfiai kihívások állami szerepvállalást igényelnek, ezért vették saját kézbe a meddőségi klinikákat a kormány indoklása szerint. A rendelet továbbá kimondja azt is, hogy azoknak a magánszolgáltatóknak, akik nem tesznek eleget a feltételeknek, 2022. június 30-tól elveszítik engedélyüket. A vállalkozásokat kártalanítják, ehhez azonban az általuk tárolt embriókat és ivarsejteket át kell adniuk a tovább működő állami intézmények részére.</p><p>A hazánkban jelenleg működő 13 állami intézményben 6–8000 ciklust végeznek évente, amiből körülbelül 2–3000 gyermek születik. Ez a szám évek óta nem változik.</p><h1>Lesznek, akik kiszorulnak az állami ellátásból</h1><p><br>A jelenlegi törvényi szabályozás alapján hazánkban csak 45 év alatti nők vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben. Ennek során összesen 5 ingyenes próbálkozásra van lehetőség, ennyit finanszíroz ugyanis az állam. Maga az embrióbeültetés folyamata már próbálkozásnak számít. Nagyon sok pár éppen azért választotta a magánkezeléseket, mert ott nem volt hasonló korlátozás. Azaz, ha nem változik a törvény, azok a nők, akik már túl vannak az ötszöri próbálkozáson, vagy elmúltak 45 évesek, kizáródnak a programból. Továbbá nehéz helyzetbe kerülnek azok a hölgyek is, akik bár megfelelnének a feltételeknek, nem rendelkeznek magyar társadalombiztosítással. Ennek hátterében állhat külföldi állampolgárság vagy akár egy másik országban fizetett TB is.</p><h1>Sok pár választja a külföldi megoldást</h1><p><br>A gyakorlat azt mutatja, hogy már most rengeteg pár megy külföldre, akik főleg a közeli Csehországot és Szlovákiát célozzák meg. A két országban megerősített magyar nyelvű jelenléttel és sok esetben magyar orvosokkal készülnek a fogadásukra. Az egyik brno-i klinika még ennél is tovább ment, a jelenlegi magyarországi helyzetre reagálva úgy döntöttek, akik igénylik, az itthoni intézményekből díjmentesen szállítják át pácienseik fagyasztott embrióit és ivarsejtjeit a saját intézményükbe.</p><h1>Különbségek a hazai állami és a külföldi magánellátások között</h1><p><br>A hazai magánintézményekben továbbra is lehetőség van meddőségi kivizsgálásra, ami számos különféle eljárást foglal magában. Mivel a meddőség hátterében gyakran állnak hormonális problémák, az ezzel kapcsolatos vizsgálatok elvégzése is fontos, de a szervi eredetű elváltozásokra is figyelmet kell fordítani. Az ilyen vizsgálatok során ellenőrzik például a petefészek működését, hogy van-e petesejtérés, milyen a petesejt minősége, a megtermékenyült petesejt be tud-e ágyazódni a méhben, az anyai immunvédekezés engedi-e, biztosítja-e az embrió fejlődését. A beültetés azonban már csak állami klinikán történhet. Míg korábban magánrendelőben is végezhettek inszeminációt, amely során az ondóbevitel mesterséges módon történik meg, a tisztított hímivarsejteket a méhbe fecskendezik, ám ma már erre sincs lehetőség magánfinanszírozásban, csak az állami lombikközpontban.</p><p>Az engedékenyebb törvényi keretek mellett azért is választják sokan a külföldi centrumokat, mert jellemzően számos olyan ellátás elérhető a külföldi magán meddőségi centrumokban, amelyekre a hazai állami klinikákon nincs lehetőség. Ilyen például a donorpetesejt használata vagy az embrió genetikai vizsgálata. Az előbbi módszer azoknak a pároknak jelenthet hatalmas segítséget, ahol a terméketlenség problémája a női félnél jelentkezik, a probléma forrása pedig kifejezetten a petefészek és a petesejtek elégtelensége. Az eljárás lényege, hogy a donor petesejtjének leszívása után a szervezeten kívül megtermékenyítésre kerül a partner hímivarsejtjével, amelyet lefagyasztanak, majd a befogadó nő peteérésének legideálisabb időpontjában beültetik a méhbe. Nem beszélve arról, hogy a magáncentrumokban nem csupán ezekért a szolgáltatásokért fizetünk, a törődést, a diszkréciót és a nagy fokú odafigyelést sem kell mellőzni.</p><p>A magyarországi magántulajdonú rendelőkben, klinikákon – a jelenlegi szabályozás mellett – lehetőség van az alapos meddőségi kivizsgálásra épp úgy, mint egyes szlovák vagy cseh klinikák kötelező vizsgálatainak itthoni kivitelezésén.</p><p>&nbsp;</p>

Meddőségi kezelések az államosítás után

large_genetikai-vizsgálatok.webp

medium_genetikai-vizsgálatok.webp

small_genetikai-vizsgálatok.webp

thumbnail_genetikai-vizsgálatok.webp

genetikai-vizsgálatok.webp

<h2>A meddőség világméretű probléma, hátterében pedig számos betegség, rendellenesség, sőt, a nem megfelelő életmód is állhat. Megoldást jelenthet a pároknak a mesterséges megtermékenyítés, amelyet átfogó vizsgálatok előznek meg. Az embrionális szakaszban elvégzett genetikai vizsgálatok lehetővé teszik az embriók genetikai tulajdonságának megismerését.</h2><p><br>Az in vitro fertilizáció (IVF) a szervezeten kívüli asszisztált reprodukciós eljárás, amelynek lényege a női és férfi nemi sejtek spontán összeolvadása a testen kívül, azaz in vitro, szigorúan meghatározott és ellenőrzött feltételek mellett. Az első sikeres mesterséges megtermékenyítés 1978-ban történt, és jelenleg évente közel 4 millió gyermek fogan ilyen eljárások segítségével világszerte.</p><p>Egy sor vizsgálat vár a lombikprogramot tervező párokra: nőgyógyászati diagnosztika, endokrinológiai, andrológiai szűrések, immunológiai kivizsgálás, genetikai eljárások. A meddőség komplex probléma, mindkét félt érintheti, így maga az eljárás diagnosztikája is átfogó, hogy még pontosabb képet kapjanak az orvosok a háttérben található eltérésekről, rendellenességekről, betegségekről.</p><p>Az embrionális szakaszban elvégzett genetikai vizsgálatok lehetővé teszik az embrió vagy embriók genetikai tulajdonságának, örökletes információinak megismerését, hogy kizárhatóvá váljanak a kockázatok. Két nagy csoportja a preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD vagy PGT-M) és a preimplantációs genetikai szűrés (PGS vagy PGT-A). A nevükből is jól látható: az egyik szűrés, a másik pedig egy komplexebb diagnosztikai eljárás. Mindkét eljárás arra összpontosít, hogy megtalálják a genetikai eltéréseket, míg a PGS a véletlenszerű elváltozásokra koncentrál, addig a PGD a kockázatos rendellenességek után nyomoz, célzottan.</p><h1>PGD: konkrét genetikai elváltozást keresnek</h1><p>A preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) a megtermékenyített petesejtből létrejött korai embriók célzott genetikai vizsgálata még az anyaméhbe ültetés előtt. A cél, hogy a családi anamnézis alapján, tehát a szülők által ismert kockázatként fellépő, génhez kötött, életképtelenséggel vagy súlyos veleszületett rendellenességgel járó betegségeket hordozó embriók helyett az egészséges embriók (nem igazolódott a vizsgált genetikai eltérés) kerüljenek beültetésre az IVF során.</p><p>Azoknak a betegségeknek a megelőzését teszi lehetővé az eljárás, amelyekre a pár egyik vagy mindkét tagja hordoz génmutációt vagy kromoszóma-rendellenességet, de csak abban az esetben, ha ismert a mutációjuk vagy a felelős gén vagy a kromoszómahiba, valamint annak laboratóriumi diagnosztikája lehetséges – olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi szakmai irányelvében, amelyet 2019-ben adtak ki.</p><h1>Indikációk, amelyeket szem előtt kell tartani</h1><p>Amennyiben a nő életkora meghaladja a 35 évet, magasabb a kockázata annak, hogy a gyermek magasabb kromoszómaszámmal születik. Igen gyakori rendellenesség a 16-os kromoszóma triszómiája, ebben az esetben a terhesség sajnos vetéléssel ér véget.</p><p>A korábbi vetélés vagy szülés hátterében kromoszóma-rendellenességet állapítottak meg.<br>Sikertelen IVF kezelés, vagy ismétlődő vetélés a korai terhességben.</p><p>Kromoszóma-rendellenesség a pár valamelyik tagjánál.</p><p>Csak a férfihoz, vagy csak a nőhöz köthető valamilyen úgynevezett monogénes betegség, például vérzékenység vagy a cisztás fibrózis.</p><p>A pár valamely tagja korábban kemoterápiát vagy sugárkezelést kapott.</p><h1>Kockázatmentes és hatékony eljárás</h1><p>A genetikai elemzéshez a három-ötnapos embrióból néhány kinyert sejtet használnak fel, ezekből a mintákból az eljárásnak köszönhetően megállapítható, hogy mely embriók érintettek egy adott genetikai betegséggel. Az eredmények alapján lehetőség nyílik arra, hogy csak az egészséges embriók kerüljenek beültetésre az anya méhébe. Fontos megjegyezni, hogy az embriók sérülés nélkül átvészelik az eljárást, fejlődésük megfelelő ütemben történik.</p><p>A diagnosztika hatékonysága igen magas: közel 100 százalékos pontossággal megállapítható, hogy az adott sejt kromoszóma-állománya hordoz-e számbeli vagy szerkezeti rendellenességet, ennek köszönhetően elérheti a 70-80 százalékot is a sikeres IVF kezelés aránya.</p><p>Az asszisztált reprodukciós eljárások fejlődő és széles körű alkalmazásának, valamint a modern molekuláris genetikai vizsgálatok hazai elérhetőségének köszönhetően sok elkeseredett, de még reménykedő párban megfogalmazódik, hogy elinduljanak ezen az úton. A preimplantációs genetikai diagnosztika a magyar orvosi gyakorlatba befogadott klinikai diagnosztikai eljárás, amely elérhető több hazai intézetben is.</p><h1>PGS: az újonnan felfedezett eltéréseket kutatja</h1><p>A preimplantációs genetikai szűrés (PGS) szintén a beültetés előtt történik, és a még nem ismert, de nagyobb valószínűséggel előforduló elváltozásokat kutatja. Az IVF eljárások gyakori sikertelenségének egyik oka a számbeli és szerkezetbeli kromoszóma-rendellenességek előfordulása, ezért az embrióból kivett, egy vagy több sejten történő szűrés célja a kromoszómák újonnan felfedezett szerzett vagy öröklött eltéréseinek felismerése:</p><p>1. Előfordulhat kromoszómahiány vagy többlet (triszómia esetén három kópiát tartalmaz a sejt az érintett kromoszómából, a monoszómia pedig hiányt jelent, csupán egyetlen kópiát tartalmaz az adott kromoszómából a sejt). A 16. triszómia, amely a leggyakoribb vetéléshez vezető rendellenesség; a Turner-szindróma monoszómia, az alacsony termet az ismertetőjele, a Turner-szindrómás nők petefészek rendellenességei miatt meddőkké válhatnak.</p><p>2. A szerkezetbeli vagy strukturális kromoszóma-rendellenességek öröklődhetnek a szülőktől, de bekövetkezhetnek spontán, illetve valamilyen külső behatás, például sugárzás következtében. Ilyen rendellenesség a Fragilis vagy törékeny X-szindróma, amely az autizmus leggyakoribb ismert oka.</p><p>3. Egyidejűleg előfordulhatnak számbeli és strukturális kromoszómaeltérések is ugyanabban a sejtben.</p><p>A PGS-t nem szabad összekeverni a NIPT teszttel: a nem invazív magzati szűrővizsgálat a kromoszóma-rendellenességek kockázatmentes szűrése, amelyet a várandósság legkorábbi időpontjában végeznek el.</p><h1>Hazai helyzet: kutatási stádium</h1><p>A preimplantációs genetikai szűrés hazai alkalmazása tekintetében több a kérdőjel: egyebek mellett a jogi háttere sem tisztázott. „Továbbra is kizárólag kutatási módszernek minősül, és az IVF eredményességének javítása érdekében nem tekinthető engedélyezett egészségügyi eljárásnak.” A Humán Reprodukciós Bizottság állásfoglalásából megtudtuk: kísérletek folynak bizonyos betegcsoportok estében (35 évesnél idősebb anyai életkor, többszöri sikertelen IVF) a lombikprogrammal létrehozott preembriók rutinszerű szűrésének bevezetésére, amelynek remélt célja, hogy a mutáció következtében megjelenő eltérések kiszűrésével csökkenthető a magzati veszteség, ezáltal sikeressé tehető az IVF.</p><p>Míg Magyarországon a PGS eljárások kutatási fázisban vannak, nem engedélyezettek rutinszerűen, addig a közeli cseh IVF központokban magánfinanszírozásban elérhetőek ezek a megoldások is.&nbsp;<br>&nbsp;</p>

Genetikai vizsgálatok a sikeres lombikprogram érdekében

large_meddőségi-kivizsgálás.webp

medium_meddőségi-kivizsgálás.webp

small_meddőségi-kivizsgálás.webp

thumbnail_meddőségi-kivizsgálás.webp

meddőségi-kivizsgálás.webp

<h2>A meddőségi kivizsgálásnak három fontos iránya van: a peteérés, a petevezető átjárhatósága és a méhtest anatómiája, illetve a férfi esetében a sperma vizsgálata. Ezen túlmenően még nagyon sok diagnosztika várja a meddő párt. Egy biztos: az alaposság és a részletesség a döntő, a cél ugyanis a terhesség, az egészséges kisbaba születése.</h2><p><br>Meddőségről akkor beszélünk, amikor minimum egy év elteltével rendszeres, védekezés nélküli szexuális együttlét ellenére sem következik be a teherbeesés. Mintegy 200 ezer pár küzd meddőséggel hazánkban, a háttérben 40-40 százalékban merülhet fel valamilyen eltérés, betegség mind a nő, mind pedig a férfi részéről, és nagyjából 20 százalékban sajnos nem derül ki, mi az oka a meddőségnek.</p><p>A kivizsgálás mindig egy részletes <strong>anamnézis</strong> felvételével kezdődik, ezáltal számos információt kap a szakorvos a pár mindkét tagjáról:</p><p>• A meddőség intervalluma,&nbsp;<br>• a nemi érintkezések ciklushoz viszonyított ideje és gyakorisága,<br>• menstruációhoz köthető panaszok,&nbsp;<br>• esetleges fogamzásgátló kezelések,&nbsp;<br>• korábbi terhességek és azok kimenetele,<br>• alapbetegségek, jelenlegi panaszok,<br>• gyógyszerszedés,<br>• életmódbeli kérdések (dohányzás, táplálkozás, sport, környezeti ártalmak, pszichés problémák),&nbsp;<br>• megelőző műtétek.</p><h1>Ezeket a szakterületeket érinti a kivizsgálás!</h1><p>• nőgyógyászat<br>• a férfi esetében fontos az andrológia<br>• endokrinológia<br>• hematológia<br>• immunológia<br>• radiológia<br>• labordiagnosztika</p><h1>A nők kivizsgálása</h1><p>Minden egy igen alapos nőgyógyászati kivizsgálással indul.</p><p>Fel kell mérni az <strong>endokrin rendszer</strong> állapotát. Amennyiben szükséges, az időszerű <strong>méhnyakrákszűrés</strong> is elvégzendő.</p><p>A meddőségi vizsgálat részét jelenti az infektológiai szempontból általános <strong>hüvelyváladék tenyésztés</strong> levétele, illetve a <strong>HPV/rákszűrés</strong>.</p><p>A laborvizsgálatok során <strong>terheléses vércukorteszt</strong> is várható, az inzulinrezisztencia, valamint a cukorbetegség ugyanis befolyásolhatja a teherbeesést.</p><p><strong>Hormonvizsgálat</strong> két alkalommal szükséges, a ciklus első és a második felében. Az első vérvétel a ciklus 2-5. napja között történik. A következő hormonokat nézik:</p><p>• FSH: follikulus stimuláló hormon<br>• LH: luteinizáló hormon<br>• prolaktin, a tejelválasztást szabályozó hormon<br>• TSH: a pajzsmirigy funkciót szabályozó hormon<br>• tesztoszteron, elsősorban férfi nemi hormon, amely nőknél az egészséges működéshez szükséges hormon szintje sokkal alacsonyabb,&nbsp;<br>• ösztrogén, a tüszőhormon a petefészkek által termelődő hormon,&nbsp;<br>• progeszteron (sárgatesthormon), amennyiben nem következik be megtermékenyülés, csökkent a szintje.</p><p>A második vérvétel általában a ciklus 19-21. napján várható, és ezeket a hormonokat érinti:</p><p>• prolaktin,<br>• progeszteron (sárgatest funkció – ovuláció vizsgálata),<br>• TORCH teszt (Toxoplazma, rubeola, Cytomegalovírus, herpeszvírus I-II),&nbsp;<br>• Chlamydia trachomatis,<br>• vércsoport megállapítás,&nbsp;<br>• ciklustól független vérvétel is kérhető.</p><p>A menstruációs ciklus 3. napján mért magas FSH-szintek (10−20 mIU/ml) esetén nagyobb az infertilitás, azaz a meddőség valószínűsége. Amennyiben magas (˃60-80 pg/ml) ösztrogénszintek mellett normális FSH-szintet mérnek, a teherbeesési arányok még rosszabbak, ez a kombináció egyébként petefészek-elégtelenséget is jelezhet. A szérum progeszteronszint 15,9 nmol/l vagy ennél magasabb érték ovulációt, peteérést jelez.</p><p>Gyakran áll a meddőség hátterében pajzsmirigy-alulműködés vagy pajzsmirigy autoimmun gyulladás, ezért nagyon fontos a <strong>TSH és a pajzsmirigy hormonjainak </strong>diagnosztikája. A csökkent működésnek nincsenek árulkodó jelei, és ez nem csupán a tünetek hiányát jelenti, hanem azt is, hogy a TSH, T3, T4 eredmények nem mindig elegendőek, ezért további vizsgálatok várhatóak.</p><p>Anatómiai elváltozások is okozhatják a meddőséget, az okok feltárására méh- és a hastükrözés, illetve a petevezetők átjárhatóságának ellenőrzése szolgál. A <strong>hysterosalpingographia </strong>(röntgenes technika) a petevezetékek elzáródásának kiderítésére, a méhűr anatómiai vizsgálatára, főként mióma, polyp, méhsövény, méhűri összenövések tisztázására alkalmazzák. A <strong>hysterosalpingo-contrast-sonographia</strong> ultrahangos, kisebb megterheléssel járó módszer, ezt is szokták javasolni, valamint hiszteroszkópia-méhtükrözés, laparoszkópia-hastükrözés is szóba jöhet. <strong>Endometriumbiopsziát</strong> akkor használják, amikor kóros eltérés alapos gyanúja merül fel, így krónikus endometritis vagy daganat.&nbsp;</p><h1>A férfiak kivizsgálása</h1><p>A férfi meddőség kivizsgálásának első lépése a <strong>kórelőzmény felvétele és a fizikális vizsgálat</strong>, amely andrológus feladata, ennek során figyelmet kell fordítani a korábbi meddőségre és esetleges műtétekre, korábbi betegségekre, így a cukorbetegség, máj-, vesebetegség mellett a gyermekvállalás sikertelenségében döntő szerepet játszó merevedési-, ondóürülési zavarokra, foglalkozási, környezeti ártalmakra, stresszes életmódra.</p><p>Lényeges a <strong>nemzőszervek vizsgálata</strong> (herék, herezacskó állapota, stb.) és az <strong>ondó laboratóriumi</strong> <strong>diagnosztikája.</strong> A laborvizsgálat az ondóvizsgálattal kezdődik:</p><p>• spermiogram (spermakoncentráció, mozgékonyság, alakiság)<br>• általános spermatenyésztés,&nbsp;<br>• Chlamydia trachomatis, Neisseria gonorrhoeae (tripper) szűrések,<br>• Hepatitis B- és C-, HIV-szűrés.</p><p>Amennyiben a laboreredmény kóros eltérést mutat, további kivizsgálás szükséges, amennyiben az első spermaanalízis eltérést mutat, három hónappal később ismétlést kérhet a szakorvos.</p><p>Fontos a <strong>hormonális kivizsgálás</strong>, ennek során kideríthető egyebek mellett a cukorbetegség, csontritkulás gyanúja. Amennyiben a serkentő hormonok, így a FSH és LH szintje alacsony, csökkent tesztoszteron és a spermiumok termelődése jellemző. Endokrin zavar esetén a háttérben álló okot kell kezelni.</p><p>Egyes esetekben további vizsgálatok készülnek, például herebiopsziára, genetikai tesztekre vagy képalkotó vizsgálatokra kell készülnie a betegnek. <strong>Genetikai kivizsgálást</strong> érdemes a 45 évnél idősebb férfiaknál elvégezni, ha spermahiányt mutattak ki vagy a partner ismétlődő spontán vetélése esetén, illetve amennyiben magas az örökletes rendellenességek kockázata.</p><p>&nbsp;</p>

Mit tartalmaz a meddőségi kivizsgálás?

large_meddőség-okai-férfi.webp

medium_meddőség-okai-férfi.webp

small_meddőség-okai-férfi.webp

thumbnail_meddőség-okai-férfi.webp

meddőség-okai-férfi.webp

<h2>A férfi meddőség 35 éves kor felett öt párból egyet érint. A nemzőképességet számos tényező befolyásolhatja: egyebek mellett veleszületett vagy szerzett húgy- és ivarszerveket érintő rendellenességek, húgyúti vagy ondóúti fertőzések rosszindulatú betegségek, vagy azok kezelése, hormonzavarok, genetikai rendellenességek.</h2><p>A férfiaknál a közösülési képesség, a megfelelő mennyiségű és minőségű ondó, annak akadálymentes ürülése, illetve az ivarcsatorna fertőzésmentessége az alapfeltétele a nemzőképességnek.</p><p>Egyes kémiai és fizikai hatások (túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, kemoterápiás szerek) is okozhatják a spermaképződés csökkenését vagy a spermák fokozott pusztulását. Beszélhetünk a spermiumok részleges vagy teljes hiányáról, vagy gyenge mozgásáról. Mindegyik esetben gyulladás áll a háttérben.</p><h1>Betegségek, amelyek befolyásolhatják a nemzőképességet</h1><p>A férfi termékenységét veleszületett vagy szerzett húgy-ivarszervi elváltozások, húgy-ivarszervi fertőzések, hormonális zavarok, immunológiai betegségek, rosszindulatú daganatok, genetikai rendellenességek, szexuális problémák, valamint életmódbeli tényezők befolyásolhatják. Ezek a változások megzavarhatják a spermiumok képződését, transzportját, és meddőséget (infertilitás, sterilitás) okozhatnak.</p><p>A herék betegségei, így a herevisszér, herecsavarodás, valamint a herék és a mellékherék gyulladásai, daganatai infertilitáshoz vezethetnek. Amennyiben épek a herék, sikeres lehet a kezelés, illetve a meddőség is orvosolható.</p><p>Problémát jelenthet a veleszületett ondóvezeték hiánya, vagy fertőzés következtében kialakult ondóvezeték elzáródás is. A férfi meddőség 15 százalékát valamilyen ondóúti elzáródás okozza, emiatt a spermiumok nem ürülnek megfelelően.</p><p>Az ivarcsatorna-fertőzés igen gyakori probléma, hátterében prosztatagyulladás található, és kialakulhat bármiféle ondórendellenesség.</p><p>A tesztoszteron, azaz férfihormon-termelő szervek működésére az agyban elhelyezkedő hipotalamusz és agyalapi mirigy hat, amennyiben ezek közül bármelyik megbetegszik, például gyulladás következtében, felborul a hormonegyensúly és nemzőképtelenség alakulhat ki.</p><p>A cukorbetegség a férfiaknál károsíthatja a sperma minőségét, merevedési zavar jöhet létre, így okozhat meddőséget. A diabétesz gyakran megelőzhető egészséges életmóddal, a dohányzás, az egészségtelen táplálkozási szokások elhagyásával, rendszeres testmozgással.</p><p>A kromoszómák szerkezeti- vagy számbeli eltérése szintén befolyásolhatja a nemzőképességet. A leggyakoribb eltérés férfiaknál a Dupla Y-szindróma és a Klinefelter-szindróma. A veleszületett rendellenességekre, génhibákra visszavezethető meddőséget a spermiumok teljes hiánya jellemzi. Van olyan rendellenesség (például a ritka Ivemark-szindróma), amelynél megfelelő ugyan a spermaszám, de génhiba miatt azok mozgásképtelenek.</p><p>A gyulladások (főként szexuális úton terjedő fertőző betegségeknél) következtében sérülnek, hegesednek, illetve elzáródnak a herék és a mellékherék, így gátlódik a sperma kiürülése.</p><p>Daganatos betegségek, műtétek, műtét utáni kezelések (kemoterápia, sugárkezelés) is okozhatnak nemzőképtelenséget.</p><p>Például daganat, gyulladás következtében felborulhat a hormonegyensúly. Amikor a tesztoszteron hormon szintje lecsökken, férfi klimax alakul ki. A középkorúakat egyre gyakrabban hőhullámok, vérnyomás-ingadozás, alvászavar, hirtelen hangulatváltások gyötrik.</p><h1>A nem megfelelő életmód következménye</h1><p>A stressz mellett a megváltozott étkezési szokások, a vitaminhiány, a kevesebb ásványi anyagok és mikroelemek bevitele, a nem megfelelő életmód, így a mozgásszegény mindennapok, a túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás közvetlen kapcsolatba hozható a megtermékenyítő képesség csökkenésével. A dohányzás akár 15 százalékkal csökkenheti a spermakép minőségét.</p><h1>Diagnosztika és kezelés</h1><p>Egy alapos fizikális vizsgálattal kezdődik minden (testalkat, has, külső nemi szervek vizsgálata, here, mellékhere, ondóvezeték, hímvessző, illetve a prosztata vizsgálata), majd spermavizsgálat (spermiumok mennyisége, mozgékonysága, alakja, a sperma kémhatása) következik. Ezután ultrahang- és röntgenvizsgálat, vérből végzett hormonmeghatározás, illetve genetikai vizsgálat is szükségessé válik.</p><p>A kezelés sok esetben sikeres, gyulladás esetén antibiotikumos terápia indokolt, valamint elengedhetetlen az életmódváltás, a megtermékenyítő-képesség javítása érdekében alkalmazhatnak speciális készítményeket. Ritka esetben hormonkezelés jöhet szóba, valamint szükség lehet műtéti beavatkozásra.</p><p>Nagyon fontos a rost- és vitamindús, alacsony zsír- és cukortartalmú ételek beiktatása az étrendbe, a vitaminok mellett pedig az ásványi anyagok (kalcium, magnézium) és mikroelemek (réz, szelén) bevitele is jótékonyan hat a férfiak egészségére.</p><p>Köztudott, hogy rendszeres testmozgás, akár a szabadban, akár az edzőteremben pozitív hatással van a férfi nemi hormonok termelődésére.</p><p>Tíz meddő férfiből sajnos négy esetben nem lehet pontosan tudni, mi az oka a férfi meddőségnek. Ezt nevezzük idiopathiás, azaz ismeretlen okú meddőségnek.&nbsp;<br>&nbsp;</p>

Férfi meddőség: veleszületett és szerzett rendellenességek is állhatnak a háttérben!

large_petesejt donáció II. (1).webp

medium_petesejt donáció II. (1).webp

small_petesejt donáció II. (1).webp

thumbnail_petesejt donáció II. (1).webp

petesejt donáció II. (1).webp

<h2>Magyarországon körülbelül 150 ezer pár küzd meddőséggel. Egyes esetekben a megoldás a petesejt donáció lehet. Donorpetesejtért növekvő számban utaznak a hölgyek egészen Izraelig, illetve a közeli szlovák vagy cseh klinikára.</h2><h2>Milyen törvényi szabályok vonatkoznak a petesejt donációra Magyarországon?</h2><p><br>Az eljárással kapcsolatban Magyarországon 1997 óta létezik előírás, korábban semmiféle jogszabály nem állt rendelkezésre a témában. 2005-ben egészítették ki a rendeletet oly módon, hogy teret enged annak, hogy családtagok vagy közeli hozzátartozók tegyenek felajánlást egy általuk kijelölt donor részére.</p><h1>Milyen feltételei vannak a petesejt donációnak?</h1><p><br>A petesejt adományozás az egészségügyi törvény által szigorúan szabályozott. Ennek értelmében kizárólag 35 évnél fiatalabb, legalább egy gyermekkel rendelkező nő adhat ivarsejtet. Bár az előírás kitér arra, hogy az adományozó és a befogadó fél nem állhat testvéri viszonyban, viszont közeli hozzátartozónak kell lenniük, így lehet oldalági rokon, a testvér házastársa vagy élettársa, a partner közeli hozzátartozója vagy a házastárs testvérének párja. Továbbá szükség van arra is, hogy a donáció előtt az érintett felek együttesen nyilatkozzanak arról, hogy az adományozásért senki sem fizet, valamint aláírják azt is, hogy nem kényszerből vagy fenyegetésből vállalják azt. Emellett lehetőség van az anonim felajánlásra is, amely megoldás lehet akkor, ha valakinek nincs olyan hozzátartozója, aki tudna segíteni. Ennek során a leszívott petesejteket lefagyasztva tárolják, és csak később használják fel azokat. Névtelen felajánló azonban nagyon kevés van.</p><p>Fontos kritérium, hogy ne legyen kimutatható genetikai rendellenesség az adományozónál, illetve megfelelően működjenek a petefészkei, valamint igazolnia kell laborleletekkel, hogy alkalmas egészségügyi szempontból a petesejtjei felajánlásra.</p><h1>Mikor van rá szükség?</h1><p><br>A donáció azoknak a pároknak jelenthet segítséget, akiknél a meddőség a női partner petefészek-elégtelensége miatt áll fenn. Ennek hátterében több ok állhat, ilyen például az előrehaladott életkor, a súlyos mértékű endometriózis, a petefészkek korai kimerülése, a genetikai hajlam, továbbá az is, ha nem termelődik megfelelő minőségű vagy mennyiségű petesejt.</p><p>Hogy történik az eljárás a gyakorlatban?<br>Az első lépés a donor petesejtjének leszívása, amely a szervezeten kívül kerül megtermékenyítésre a partner hímivarsejtjei által. Az embrióbeültetéssel kapcsolatos tervek kialakításában az orvos az embriológussal és a pácienssel közösen vesznek részt, a beültetésre pedig az a petesejtleszívást követő ötödik napon kerül sor. Ilyenkor általában egy, de legfeljebb két embrió kerül beültetésre, a többi jó minőségű embrió pedig lefagyasztásra kerül. A minőséget egyébként a második fejlődési naptól lehet megítélni. Mindehhez természetesen mind az adományozó, mind pedig a befogadó félnek komplex hormonális kezelésen kell már előzetesen részt vennie. Ez biztosítja egyebek mellett azt, hogy a donáció folyamán minél több érett petesejt álljon rendelkezésre, valamint azt is, hogy nagyobb legyen az esély a beültetés során.&nbsp;<br>Létezik emellett egy másik módszer is, amely járható utat jelenthet. Ennek során egy speciális, szinkron gyógyszeres kezeléssel hozzák összhangba a donor és a befogadó havi ciklusát, így a lefagyasztás helyett azonnal beültethetőek a megtermékenyített petesejtek. Fontos, hogy a leendő kismamának a beültetést követően még három hónapig mindenképpen alkalmaznia kell a hormonkészítményeket. A statisztikák azt mutatják, hogy egy ciklusból 30-50 százalékos eséllyel alakul ki terhesség.</p><h1>Csehországban más szabályok érvényesek</h1><p><br>Bár maga az eljárás mindenhol ugyanaz, míg Magyarországon nagyon szigorúak a petesejt donációval kapcsolatos szabályok, addig például a csehországi Brno-ban sokkal kevesebb feltételnek kell megfelelni. Itt a donoroknak nem kell közeli hozzátartozónak lennie, valamint pénzbeli fizetséget is kapnak az adományozásért. Átszámítva néhány 100 ezer forintot kapnak, amit a kezelésen részt vevő pár fizet, így jóval több esély nyílik meg az érintettek számára, hiszen tulajdonképpen kiválaszthatják a donációban résztvevő hölgyet.</p><p>Továbbá Csehországban engedélyezett az úgynevezett preimplantációs genetikai szűrés, amelynek lényege, hogy előzetesen genetikai vizsgálatot végeznek az embriókon, ezáltal pedig kiszűrhetőek az esetleges mutációk. Vagyis csak a teljesen egészséges embriókat ültetik vissza. Így nem véletlen, hogy mára kialakult az úgynevezett „petesejtturizmus” fogalma.&nbsp;<br>&nbsp;</p>

PICSI

Népszerű klinikák