Lombikprogram: a kezelések mellékhatásai

Az asszisztált reprodukciós eljárások során alkalmazott hormonkezelések testi változásokat és lelki problémákat is okozhatnak. A kezelések, orvosi beavatkozások fájdalommal, kellemetlenségekkel járhatnak, mindenki másképpen viseli a megterhelést. Erről is beszélni kell.

Hormonok hatásai

Több lombikprogramos internetes csoportban, fórumban olvashatunk arról, hogy a kezelések egyik leggyakoribb mellékhatása a peteérést stimuláló hormonok okozta megterhelés. Volt aki fáradtságról és hangulatingadozásról panaszkodott, más felpuffadt, akadt olyan is, aki kék-fekete foltokkal élt hetekig a tűszúrás miatt. Ezeken kívül ott van a lelki megterhelés, az aggodalom, hogy sikerül-e teherbe esnie a hölgynek, sikeres lesz-e a kezelés. A párok egy része sajnos éppen a lelki megterhelés miatt szakítják meg a programot, kijelenthetjük azt, feladják.

Szerencsére segítséggel enyhíteni vagy semlegesíteni lehet a testi és lelki mellékhatásokat. Amennyiben pszichés támogatást kap a pár a lombikprogram előtt vagy alatt, bizonyos módszerekkel csökkenteni tudják a fájdalomérzetet vagy a rossz közérzetet, emellett segíthetnek abban is a szakemberek, hogy hatékonyan és eredményesen vigyék végig a programot.

Lábfájdalom, mélyvénás trombózis

Az egyik internetes fórumba beírt nő a kezelés után pár órával lábfájdalomra panaszkodott, ezért vizsgálatra küldték, ahol kiderült, hogy hajlamos a trombózisra. A több, jó minőségű petesejt termelődéséhez alkalmazott hormonpótlás megemelheti a mélyvénás trombózis kockázatát. Egy svéd vizsgálatban 1000 lombikprogramban átesett nőnél több mint 4 esetben alakultak ki vérrögök, ez leginkább az első három hónapban volt a legjellemzőbb, azoknál, akiknél természetes úton sikerült a teherbeesés, inkább a szülés után lépett fel a probléma. A megoldás a trombózisrizikó felmérése, amellyel elkerülhető a vérrögképződés és a tüdőembólia.

Hiperstimuláció

Az asszisztált reprodukciós eljárásoknál használt gyógyszeres kezelés következtében felléphet a petefészek-hiperstimulációs szindróma (OHSS). A stimuláció során nem csupán egy tüsző, illetve egy petesejt érik meg, ahogyan a normál ciklusban, hanem több. Az enyhe hiperstimulációnál hasfeszülés, diszkomfortérzet alakulhat ki, középsúlyos esetben hasűri folyadék jelenhet meg, de ez ritkán fordul elő. A hiperstimuláció súlyos formájában a mellkasban is folyadék gyülemlik fel, ennek következtében pedig besűrűsödik a vér, elindulhat a vese- és májfunkciók romlása. Akár végzetes következményekkel is járhat a hiperstimulációs szindróma, ezért nagyon fontos elkerülni ezeket az eseteket időben alkalmazott terápiával.

Nagyobb a kockázat az emlőrákra?

A meddőség esetén végzett kezelést nagyjából 24 éves korban kezdett nőknél 1,5-ször nagyobb volt a valószínűsége az emlőrák kialakulásának, mint az azonos korú, de kezelésben nem részesült nőknél – derül ki a Fertility and Sterility című folyóiratban közölt tanulmányból. A kutatás 21 ezer nő bevonásával készült, őket átlagosan 16 éven keresztül követtek nyomon: 7381-en estek át lombik kezelésen és 384 nőnél alakult ki emlőrák. Az is kiderült, hogy a lombik kezelésben részesülők esetében nagyobb a valószínűsége a későbbi életkorban való szülésnek, ami önmagában növeli az emlőrák kockázatát.

Ikerterhesség

A lombikprogram kapcsán igen gyakran emlegetnek még egy momentumot: az ikerterhességet, amely orvosi értelemben kóros állapotnak számít. Éppen ezért amikor kiderül, hogy ikrei lesznek a nőnek, fokozottan figyelik a hölgy egészségi állapotát, nyomon követik a babák fejlődését, és odafigyelnek a koraszülés jeleire.

Hatással lehet a babára?

A meddőségi kezelések összességében nem befolyásolják a gyermek későbbi egészségi állapotát, új-zélandi kutatók azonban rávilágítottak arra, hogy a csecsemők testmagassága elmaradhat a természetes úton fogant babákétól.

A meddőségi kezelések millióknak adnak reményt, hogy szülőkké válhassanak. Éppen ezért nagyon fontosak az esetleges későbbi hatások, mellékhatások, kockázatok felmérését célzó kutatások, hiszen az a cél, hogy minden lombikprogram kevesebb kockázattal és mellékhatással járjon.